Telefonba suttogások és sikolyok – Matt Bettinelli-Olpin, Tyler Gillett: Scream / Sikoly

2022. január 19. – írta Tóth Menyhért

Az új Sikoly már sajnos nem Wes Craven értő kezei közül került ki, ám a horror mestereként is aposztrofált rendező szelleme szerencsére még nem költözött el a nagyvászonról.

Egy kisváros kiirthatatlan traumája – David Gordon Green: Halloween Kills / Gyilkos Halloween

2021. október 22. – írta Tóth Menyhért

Michael Myers a továbbra is 2018-ban játszódó Gyilkos Halloweenben már hatvanegyedik életévét tapossa, ám egyelőre nem kell a nyugdíjas időkre készülnie. Nemcsak azért, mert egy rágyújtott házból kiszabadulva is fenemód elemében van, vagy mert egy férfi erejével bír ugyan, de belül megmaradt hatévesnek, hanem azért sem, mert Haddonfield lakosai mindent megtesznek, hogy az ikonikus mészáros már a következő Halloweent se érhesse meg.

Az emlékezet egy kaszabolós horror – Prano Bailey-Bond: Censor / Cenzor

2021. július 25. – írta Papp Attila Zsolt

[TIFF 2021 – Telihold] Egy barátom figyelmeztett, mielőtt megnéztem volna a Cenzor című filmet, hogy a horrorként címkézett alkotás olyannyira „elegantly thrilling”, hogy ő belealudt. Igazságtalan lenne ezzel a sommás ítélettel hagyni az olvasókat, én ugyanis nem aludtam bele; az viszont igaz, hogy aki hamisítatlan zsánerfilmet vár, az csalódni fog – de az is, aki a műfaj egyfajta paródiáját, a műfaji klisék kiforgatását reméli a walesi rendezőnő, Prano Bailey-Bond debütnagyjátékfilmjétől.

Testcserés hentelés – Christopher Landon: Freaky

2021. február 12. – írta Tóth Menyhért

Ki gondolta volna, hogy ha egy slashert ötvözünk egy Rob Schneider-baromkodással, az eredmény egy olyan horror-vígjáték lesz, amelyben Vince Vaughn kaszabolja le a gátlástalanul bulizó fiatalokat?

Ijesztgetésből megfelelt – Scott Beck, Bryan Woods: Prédák / Haunt

2019. október 15. – írta Tóth Menyhért

A Prédák nem több egy hamar feledhető tucatslashernél, ha viszont nem vágyunk ennél többre, korrekt és kielégítő rémüldözést tartogathat.

Ez a játék tuti, hogy szenvedélybeteggé tesz – Jeff Wadlow: Truth or Dare / Felelsz vagy mersz

2018. június 19. – írta Tóth Menyhért

Jeff Wadlow már első filmjével, a 2005-ös Cry_Wolffal is bizonyította, hogy értő és szórakoztató módon tudja a klasszikus slasher-sémát a kortárs tinifilmes trendekhez igazítani. Legújabb horrorjával, a Felelsz vagy mersszel sem okoz tehát csalódást, bár annál több örömet sem, minthogy a film végén jólesően nyugtázhatjuk, hogy a régi rutin segítségével ezúttal is sikerül felmondania a leckét.

Aki tudta, mit rejt Bőrpofa maszkja – Tobe Hooper-portré

2018. április 25. – írta Tóth Menyhért

Slapstick-komédiával kezdte, allegorikus töltetű hippifilmmel folytatta, ám végül egy emberi bőrből készült maszkot viselő texasi torzszülött vadul berregő láncfűrésze karcolta rá a tavaly elhunyt Tobe Hooper nevét a filmtörténelem halhatatlan nevű rendezőinek tablójára. Bár a karrierjét beindító, 1974-es A texasi láncfűrészes mészárlás zsenialitására sosem sikerült rálicitálnia, ráadásul életműve is igencsak vegyes minőségű filmekből tevődik össze, kétségtelen, hogy máig ő az egyik legmeghatározóbb horrorfilmes ikon.

A tékás, aki kölcsönzött – Quentin Tarantino-portré

2016. január 13. – írta Csiger Ádám

Egyáltalán nem véletlen, sőt inkább tökéletesen jelképes, hogy a posztmodern műfajfilm pápája épp egy videotékából szabadult a világra. Korai filmjei elfeledett, ritka, alábecsült gyöngyszemek remixei. Napjainkra viszont a fenegyerek felcseperedett, és megcáfolta kritikusait.

Rémálmok rendezője – Wes Craven-portré

2015. december 2. – írta Csiger Ádám

Aligha túlzás kijelenteni, hogy a 76 évesen elhunyt Wes Craven személyében a valaha élt legjelentősebb horrordirektort veszítettük el. Az író-rendező legjobb filmjei mind tartalmuk, mind stílusuk terén kiemelkedőek.

A horror nagy évtizede(i) – A horror története 3/4.

2013. július 17. – írta Csiger Ádám

A horror a 70-es években készült kasszasikereknek köszönhetően fokozatosan átáramlott a fősodorba, egyre kevésbé volt szégyen A-kategóriás sztárnak szerepet vállalnia ilyen műfajú darabban. Ahogy egyre jövedelmezőbb üzletté vált, a horrorfilm többé nem lepukkant grindhouse-mozikban, hanem patinás filmszínházakban termelte nyereséget, hogy aztán ismét másodvonalba süllyedjen a 90-es évekre. Folytatjuk 12 évvel ezelőtt félbehagyott horrorfilm-történetünket.