A showbiznisz világa évtizedek óta kiapadhatatlan kútként táplálja a sorozatkészítők fantáziáját. A Seinfeldtől a BoJack Horsemanen át egészen a Netflixen tavaly debütált Hollywoodig számos sorozat kontextusa ez az egyszerre csillogó és végtelenül magányos szakma, és pont ez a kettőség az, ami több évadon át odaragasztja a nézőt a képernyő elé. A Broad City producerei is az ebből fakadó bizonyossággal mehettek neki az HBO Max megbízásából készült, stand-up komikus-forgatókönyvíró viszonyt bemutató sorozatnak. A Hacks első évada alapján pedig nemcsak túlszárnyalták önmagukat, hanem egy legendát is sikerült feléleszteniük.
Bármiféle rosszindulat nélkül: a japánok furák, ezt eddig is tudtuk, de nyugati szemmel nézve a J-pop és a hozzá kapcsolódó idolkultúra egy extrán bizarr szociokulturális jelenség. A megelevenedett anime-figuraként éneklő-táncoló, nemritkán kiskorú, tizen-huszonéves „idolok” hatalmas kultusznak örvendenek a mai Japánban, mindenekelőtt a magányos, alacsony önértékelésű, megfeneklett életű férfiak körében. A Tokyo Idols izgalmas és kínos társadalmi lelet fiatal lányok és középkorú férfiak furcsa belső szabályokkal ritualizált kapcsolatáról, ami nem mellesleg óriási biznisz.
Aligha találunk a filmtörténelemben Judy Garlandnál elrettentőbb példát arra, mi történik egy istenadta tehetséggel, ha túl korán fedezik fel. Minden idők egyik legcsodálatosabb hangjának birtokosa még a hollywoodi sztárok mércéjével mérve is tragikus életet élt – ennek kezdetét és legvégét dolgozza fel a róla szóló film.
Amíg a popzenéről, a popelőadók autentikusságáról és a popiparban betöltött szerepükről manapság alig készülnek sokat mondó, érdekes, a témát a megszokottól eltérően megközelítő alkotások, be kell érnünk a ritkaságokkal, melyek az átlagosnál viszonylag részletesebben, mélyebben újszerűbben, foglalkoznak ezzel a filmekben leginkább csak meseszerűen, sémákat követve, vagy épp bántóan leegyszerűsítve bemutatott témával.
A Családi bunyó minden bántó tipikusságának ellenére is kitűnő, viszonylag egységes családi filmmé tud válni, mely ártalmatlan viccekkel, ártalmatlan drámával melengeti a lelket.
Az új Csillag születik olyan, mint főszereplőnője, Lady Gaga: szeretjük, mert valóban tehetséges, de azért vannak vele kapcsolatban aprócska fenntartásaink.
Ang Lee nem fél a vitától. Olyan megosztó, és az egységes szerzőiség mítoszát is megkérdőjelező filmek után, mint a Brokeback Mountain és Pi élete, most újabb tabusort döntöget: az iraki háború, a hősiesség fogalma és a fogyasztói társadalom is találatot kap. De ha más nem is, a forgatásban alkalmazott rekordértékű technika megítélése biztos összeugrasztja a nagyérdeműt.
A Micsoda spanyol éjszaka! nem csak a rendezők és előadók szemszögéből mutatja be a showbiznisz kaotikus világát, hanem a méltatlanul kevésszer megszólaltatott statisztákéból is.