A Szomorúság háromszöge számtalan közhelyet felsorakoztat a világról, amelyben élünk, az viszont kevésbé klisészerű, hogy egy olyan férfit állít a középpontba, akinek a külseje a belépő a felső tízezerbe, és bármi történjék is, ez lesz számára a „meal ticket”.
[Esszépályázat 2021 – 1. hely] A klasszikusnak nevezett formák magukban hordozzák az ellentmondást, tulajdonképpen a kanonizációs folyamat szerves része a lázadás. A filmnyelvi alakzatok meg- és elvetésével már olyan törekvések próbálkoznak, mint az avantgárd némafilmek, vagy a cinéma pur narratívát elítélő alkotásai. Ruben Östlund 2017-es Négyzetje azonban egy újabb fokra emeli a tagadást: a kortárs filmek nem elutasítják a bevett hagyományokat új elbeszéléstechnikát teremtve, hanem kifordítják azokat, hogy maguk ellen dolgozzanak. A néző pedig azon kapja magát a film végére, hogy kényszeredetten próbál valami álnarratívát beleolvasni a képsorokba, nehogy teljesen magára maradjon.
Tizenegy játékfilm, egy dokumentumfilm és négy animációs film támogatásáról döntött október 13. és 16. között tartott gyűlésén az Eurimages Alap vezetősége.
Ruben Östlund svéd rendező, aki A négyzet (The Square) című filmjével 2017-ben elnyerte az Arany Pálmát, a nagyjátékfilmes versenyprogram zsűrijének elnöke lesz a 25. Szarajevói Filmfesztiválon.
Borbély Alexandra kapta a legjobb női főszereplőnek járó Európai Filmdíjat a Testről és lélekről című filmben nyújtott alakításáért szombat este Berlinben, a legjobb filmnek járó elismerést pedig A négyzet című alkotás nyerte el.
Túlzás lenne azt állítani, hogy Östlund legújabb filmje egy lavina erejével rendelkezik, de humora éppolyan velős, társadalomkritikája pedig talán még élesebb a korábbi alkotásainál.
