Az utolsó csodagyerek – Erich Wolfgang Korngold portréja

2019. október 1. – írta Hubai Gergely

Max Steiner mellett a szintén közép-európai származású Erich Wolfgang Korngold számít a klasszikus stúdiókorszak másik legmeghatározóbb filmzeneszerzőjének. Ám amíg Steiner feltartóztathatatlan tempóban több mint 200 filmhez adta nevét, a válogatósabb Korngold csupán 18 mozifilmen dolgozott. Úgy tűnik, neki ennyi is elegendő volt a halhatatlansághoz…

Kis dózisban gyógyít, nagy dózisban halálos – Krzysztof Zanussi: Eter / Éter

2019. május 16. – írta Gyöngyösi Lilla

A részben magyar koprodukcióban készült Éterben Krzysztof Zanussi látványos fausti történetet épít fel az első világháború küszöbén álló Monarchiában.

A szalon, ahol kalapokat igen, válaszokat viszont nem kapunk – Nemes László: Napszállta

2018. szeptember 5. – írta Polák Zsóka

A Sonderkommandóhoz képest viszonylag könnyedebb témát választott második filmjéhez Nemes László, ám mégis sokkal nehezebb befogadni a Napszálltát, mint a Saul fiát.

Mit adtak nekünk a közép-európaiak? – Muszatics Péter: Bécs, Budapest, Hollywood. Ausztria–Magyarország hatása az amerikai filmre

2018. július 17. – írta Papp Attila Zsolt

Többek között Hollywoodot és nagyjából mindazt, ami az amerikai filmben stílus- és iskolateremtővé vált. Egy mondatban így foglalható össze Muszatics Péter – tudományos munkától némiképp szokatlan módon – szórakoztatóan informatív könyvének alapállítása.

A váltókezelő fia – Szabó István: Redl ezredes (1985)

2018. május 25. – írta Ferenczi Szilárd

Parádés szereposztásával a boldog békeidők nosztalgiáját éleszti fel korhűen Szabó, ám mindez puszta díszlet: Redl minden szinten ambivalens lelki folyamatain van a hangsúly.

Őfelsége kifutófiúja voltam – Wes Anderson: The Grand Budapest Hotel / A Grand Budapest Hotel

2014. március 24. – írta Kovács Patrik

Wes Anderson nem hazudtolja meg önmagát: bár ezúttal a kalandfilm és a thriller műfajaival kacérkodik, jellegzetes stílusa még mindig a régi.