Jordánia visszavonta Oscarra nevezett filmjét a legjobb egészestések nemzetközi versenyéből

2024. november 15. – írta a szerk.

Azerbajdzsáni nyomásra Jordánia visszavonta az Oscar-versenyből Sareen Hairabedian My Sweet Land című dokumentumfilmjét. Az alkotók a diplomácia diktálta cenzúra győzelmeként értelmezik a helyzetet.

Örmények Gyergyóban

2021. március 5. – írta Zakariás Ágota

A tavaly berobbanó koronavírus-járvány sajnálatos módon számos kulturális projekt létrejöttét akadályozta meg. Majdnem erre a sorsra jutott a Kalamár Gáspár-Gábor által jegyzett Örmények Gyergyóban című dokumentumfilm is, ami az eredeti elgondolás szerint a székelyföldi örmény közösségek bemutatására vállalkozott volna. A pandémia azonban felülírta ezt az átfogóbb elképzelést, nem rendezték meg a tavalyi év során azokat a kulturális eseményeket és családi találkozókat, ahol forgatni lehetett volna, ezért az értékrendjében, mentalitásában a többi székelyföldi örmény közösséghez nagyban hasonlító gyergyói örmény közösség bemutatására szorítkozik a film.

A titok és a tekintet – Atom Egoyan-szubjektív 3.

2020. július 29. – írta Papp Attila Zsolt

Hogy merre tart Egoyan művészete, egyelőre nem világos. Az álomgyárba már megérkezett, ez biztos. De vitte-e magával – önmagát? Erre is keressük a választ ennek a szubjektív portrénak a befejező részében.

Az elveszett lelkek városai – Atom Egoyan-szubjektív 2.

2020. július 24. – írta Papp Attila Zsolt

A Naptárral lezárult Atom Egoyan életművének az a korszaka, amelyet kísérletező, független szerzői filmkészítésnek nevezhetünk; ez nem azt jelenti, hogy a kanadai-örmény rendező feladta volna „önmagát”, saját és sajátos motívumait, témáit, hanem azt, hogy az általa kidolgozott innovatív filmnyelvet klasszikusabb elbeszélésmódú – de ugyanolyan összetéveszthetetlen – történetek építésére használta fel. Az Exotica már sikerfilm.

A legotthonosabb idegenség a világon – Atom Egoyan-szubjektív 1.

2020. július 18. – írta Papp Attila Zsolt

Minden külön értesítés helyett: Atom Egoyan július 19-én lesz 60 éves. Ez is olyan évszám, mint a többi, mégis, szép, „kerek” mivoltából fakadóan, társulva a respektábilis életkorral, jó ürügyet szolgáltat arra, hogy újragondoljam a viszonyomat hozzá.

Mert vétkesek közt cinkos, aki néma – Fatih Akin: The Cut

2015. május 14. – írta Székely Bíborka

1915-ben a török kormány jóváhagyásával és a hadsereg bevetésével másfél millió örmény nemzetiségű őslakost lakoltattak ki, vittek munkaszolgálatra és koncentrációs táborokba; vagy egyszerűen csak lemészárolták őket. Ennek a brutális történelmi eseménynek állít emléket Fatih Akin kissé talán szentimentális és epizodikus filmje, mely minden hibája ellenére hiánypótló a nagyközönség felvilágosításában.

Örmény és szerelem – Laurent Tuel: Le premier cercle / A belső kör

2010. szeptember 20. – írta Nagy Bori

Laurent Tuel legújabb alkotása, A belső kör hol krimiként, hol thrillerként van eladva. Pedig a melodráma, mint műfaji megjelölés, jobban illene rá, hiszen attól függetlenül, hogy gengszterek ügyködnek mindenféle lopásokban és gyilkosságokban, egy fiú és egy lány drámai szerelmét követjük nyomon az elkerülhetetlen unhappyend-ig, ahol hollywoodi mintára mégis felcsillan a remény halovány sugara.