Filmalkotások a szerzői jogok tükrében

2015. október 8. – írta Kokoly Zsolt

A filmalkotásokkal kapcsolatos jogi kérdések közül az egyik legfontosabb az, hogy a rendelkezések értelmében melyek azok a személyek, akik szerzői jogokkal rendelkeznek, kik minősülnek a filmalkotások feletti szerzői jogok alanyainak? A következő szövegben elsősorban ezeket a kérdéseket vizsgálom, a hatályos romániai jogi normák, illetve – esetenként – a szerzői jogokra vonatkozó nemzetközi jogi háttérre alapozva.

„Emberek űrhajómakettek fölött mütyiznek” – Interjú Pohárnok Gergellyel és Pohárnok Ivánnal

2015. július 28. – írta Soós Tamás

Az egyik legkeresettebb magyar operatőr és a legkeresettebb magyar maszkmester. Munkáik között a legjobb magyar és a legnagyobb amerikai filmeket is megtaláljuk. Pályájuk egymástól függetlenül alakult, de egy 500 kilós ember és egy távirányítható csirke szakmailag is összehozta őket. A magyar filmszakmában dolgozó testvérpárokat bemutató interjúsorozatunk második részében a Pohárnok fivérekkel beszélgettünk.

Új rögzítési technikák – DSLR-videózás VI.

2015. április 29. – írta Bán Attila

Mikor az ősi 2008-ban megjelentek a videórögzítésre alkalmas fényképezőgépek, osztatatlan lelkesedést váltottak ki a világ független filmeseiből. Az ok érthető: a videórögzítés történetében először egy keményen dolgozó kisember számára is megfizethető kamera is képes a filmkamerák Gucci-táskáihoz hasonló minőségű képet rögzíteni, ha az ember rászánja az időt, hogy megtanuljon dolgozni velük.

Egy 21. századi fényszobrász – Interjú Borbás István operatőrrel

2015. március 23. – írta Szalkai Réka

Fényképezett a Nemzeti Galériának, valamint bábszínháznak dolgozott, mielőtt Svédországba disszidált volna. Ott viszont már nem sokat váratott magára az operatőrség. Borbás István, több mint 30 éve állandó alkotótársa Roy Andersonnak, ő jegyzi a legújabb, a tavalyi velencei fesztiválon Arany Oroszlánnal elismert, az Egy galamb leült egy ágra, hogy tűnődjön a létezésről című művét is. Ahogy a budapesti kávézóban lezajlott beszélgetésünkön fogalmazott, a svéd mesterrel való közös munkában különösen nagy szerepet kapott, hogy a térben hogyan helyezi el az embereket és a fényeket.

Az összművészeti képalkotó – Sára Sándor-portré

2015. március 11. – írta Beretvás Gábor

Sára Sándor bemutatását illetően az ember könnyen zavarba jöhet, úgy, ahogyan emblematikus figurák meghatározása kapcsán szokott. Váltott objektívek szükségesek, hogy megfelelő összképet kaphassunk róla, hogy portréja megfelelő élességgel kirajzolódhasson. Sára intézmény, megkerülhetetlen idol, akit körbe kell járnunk, hogy megfejthessük, mit is jelenthet a filmművészet múltjának és jelenének, mi több, hogyan hivatkozik rá a folyamatos jövő. 

Nemzetközi operatőri mesterképzést indít az SZFE

2015. január 31. – írta a szerk.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem hét másik európai egyetemmel együttműködésben egy közös januári workshopon kidolgozta egy magiszteri szintű operatőrképzés tantervét. A képzés helyszíne a tervek szerint Dublin, Tallin és Budapest lesz.

„Itt emberek élnek, akik gondolkoznak a világról” – Interjú Medvigy Gábor operatőrrel

2014. október 10. – írta Tóth Menyhért

A méltán híres Fekete széria nyitódarabját, a Kárhozatot és záró opuszát, a Sátántangót legtöbbünk elsősorban Tarr Béla filmjeiként ismeri. Aztán persze eszünkbe juthat még egy kapcsolódási pont a két mestermű közt, mégpedig Krasznahorkai László, az író neve. Ha egy komolyabb beszélgetés témáját képezi a két film, alighanem Víg Mihály aláfestő zenéjét is megemlítjük és rendszerint ódákat zengünk a Tarr-féle hosszúbeállításos szerkezetről is, amely ha pontosan akarunk fogalmazni, valójában nem is Tarr nevéhez kapcsolható. Sokkal inkább köthetjük Medvigy Gábor operatőrhöz. Hiszen ahogy nincs nagy rendező jó író vagy jó zeneszerző nélkül, éppúgy nincs jó operatőr nélkül sem.

Az ember mindig tanul másoktól – Interjú Zsigmond Vilmossal

2014. október 1. – írta Szalkai Réka

Egy európai úr Amerikában – röviden így szokás jellemezni Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőrt, aki idén két európai életműdíjat kapott: Cannes-ban és Miskolcon, a Jameson CineFesten. A 84 éves nagymester szerint nem elég, ha valami szépen van fényképezve, a jó sztori is sokat számít, és számára az egyetlen kikapcsolódás, ha forgathat, vagy legalább fényképez.

„Jánosban leginkább az nyűgözött le, ahogy a színészeivel bánik” – Interjú Christian Berger operatőrrel A nagy füzet apropóján

2014. június 8. – írta Szalkai Réka

Christian Berger operatőr, Haneke állandó társa Benny videója című közös filmük óta (1992). Az innsbrucki születésű fotómágus már a hetvenes évek végén felépítette első kísérleti filmes stúdióját, és amellett, hogy még Oscar-díjra is jelölt nagyjátékfilmet fényképez (A fehér szalag, 2010), mára saját, a természetes fény visszatükrözésére alapuló világítási rendszere szabadalmaztatott technika az operatőrök világában. Az ő nagyszerű képeire lehetünk figyelmesek Szász János A nagy füzet című filmjében is, amelyet a TIFF látogatói is megtekinthetnek a fesztivál során.

Fatal error – Wally Pfister: Transcendence / Transzcendens

2014. április 19. – írta Veres Szilárd

Wally Pfister zseniális operatőr, viszont rendezői bemutatkozásánál adott volt a kérdés, hogy mennyire készíti fel az embert a filmrendezésre az, hogy sok éve a szakmában dolgozik. Ha a Transzcendensből indulunk ki, akkor semennyire.