Montana, a paradicsom – Taylor Sheridan: The Madison (Paramount+)

2026. május 30. – írta Papp Attila Zsolt

A Madison úgy kapcsolódik a Yellowstone-franchise-hoz, hogy valójában nem kapcsolódik – nemcsak azért, mert a témája teljesen független a Dutton család történetétől, hanem azért is, mert – a kétségtelen Montana-ploitation mellett – a vadnyugati nosztalgiáktól fűtött vidéki életforma ezúttal nem egy rokonszenves, de pusztulófélben lévő, letűnt világként, inkább a modern urbánus lét alternatívájaként jelenik meg.

Színház az egész világ... – Demian József: Rondul de noapte / Éjjeli őrjárat

2021. október 28. – írta Vigh Martin

…és színész benne minden férfi és nő, mondja William Shakespeare (Szabó Lőrinc fordításában), s állítja Demian József is legújabb filmjében, az Éjjeli őrjáratban. Az éjszakában bolyongó színészek abszurd helyzeteken keresztül feszegetnek egyetemes kérdéseket, és ahogy a film is sugallja, mindannyiunknak a saját harcát kell megvívnia.

A filippínó meló – Sean Ellis: Metro Manila

2013. november 5. – írta Csiger Ádám

A Metro Manila ritka madár: a Fülöp-szigeteken játszódik, filippínó stábbal és tagalog nyelven, de egy brit rendező, Sean Ellis magánprojektje, saját pénzéből forgatta (jelzálogot vett fel a házára). A terve bejött: a Metro Manila Nagy-Britannia Oscar-nevezettje legjobb idegen nyelvű film kategóriában, amerikai remake-jogai is elkeltek.

Poétikus ökológia – A non-verbális dokumentumfilmekről

2013. január 16. – írta Ritter György

A Baraka típusú montázsfilmek elődjeit a 20-as és a 30-as évek avantgarde montázsfilmjeiben kereshetjük. Ám, míg azok a megszületett új társadalmi rend, a város magasztalását és szimfóniáját vitték vászonra, az új évezred végén már ennek ellenkezője lett ezen zsáner tématikája.

A Boszporusz felett az ég – Nuri Bilge Ceylan-portré 2.

2010. október 22. – írta Ritter György

Miután elkészítette gyermekkori emlékeiről szóló kis vidéki trilógiáját, Ceylan másik otthonába, Isztambulba helyezte át filmjeinek színhelyét. A nagyvárosi és a falusi környezet közötti szakadék „leírását” azonban fokozatosan járta körül. Az átmenetben fontos szerep jut az iróniának és az erkölcsi példázatoknak, majd a kegyelem hiányának is.

„A föl-föl­do­bott kő” – Incze Ág­nes: Ran­de­vú

2006. október 15. – írta Deák Sárosi László

A kisebb balesetet szenvedett Norbitól a kolontos, hajléktalan nő elcsen néhány tárgyat, köztük az útlevelét. Rózsika a sánta lovagtól pár falatot tulajdonít el, ő pedig Rózsikát üti le, rabolja ki. Norbi, a vagány motoros gyerek egy egész nap keresi birkatürelemmel az útlevelét három furcsa nő társaságában. Miután meglelik a sánta lovagot, ő a számára legtermészetesebbnek tűnő módon egy ötezresért visszavásárolja tőle az útlevelét. Az pedig idéz neki Ady Föl-földobott kőjéből, de hiába.