Nem a vesztébe rohan – Seth MacFarlane: A Million Ways to Die in the West / Hogyan rohanj a veszTEDbe

2014. június 17. – írta Szabó R. Ádám

Seth MacFarlane csillaga láthatólag egyre ível felfelé: nem elég, hogy az általa kitalált (s nagyrészt általa leszinkronizált) Family Guy rajzfilmsorozat töretlen sikerrel fut a tévében (és két spinoff-sorozatot is szült: American Dad és a Cleveland Show), majd óriási meglepetés-sikerrel indította filmrendezői karrierjét a Ted című komédiával, amelyben egy életre kelt, mocskosszájú (meglepetés: MacFarlane által szinkronizált) plüssmackó szívott, ivott és dugott végig másfél órát, de már az Oscar-díj ceremóniát is levezette tavaly. A cévéjéhez pedig felvésheti a második általa rendezett filmet is, amelyben ezúttal a forgatókönyvírói és főszereplői feladatokat is ellátta.

Jim Jarmusch világa 1.

2014. február 3. – írta Lasztóczi Petra

Úgy látszik, még mindig várnunk kell arra, hogy beülhessünk a moziba Jim Jarmusch új, Only Lovers Left Alive című filmjére, amit már a tavalyi Cannes-i filmfesztiválon bemutattak. Reméljük, most már hamarosan mi is láthatjuk a Tom Hiddleston és Tilda Swinton főszereplésével készült, romantikus vámpírfilmként emlegetett opust. Amíg erre sor kerül, gondolatébresztő áttekintésünkkel szeretnénk fokozni a várakozás izgalmát.

A lovag sötét – Quentin Tarantino: Django Unchained / Django elszabadul

2013. január 18. – írta Jakab-Benke Nándor

Az idei év leginkább várt filmje nem okoz csalódást sem a Tarantino-hívőknek, sem a jobb napokat is látott western rajongóinak. Csak néhány álszent emberjogi aktivistának.

Akciófilmes rekordkísérlet – Simon West: The Expendables – A feláldozhatók 2.

2012. szeptember 3. – írta Csiger Ádám

A két éve bemutatott The Expendables – A feláldozhatók című mozit nem különösebb túlzás az akciófilm-műfaj egyik csúcsteljesítményének nevezni. Stallone még több akciósztárt, fegyvert és robbanóanyagot hordott össze a folytatásra, de elfelejti, hogy többet ésszel, mint erővel.

Romantikus komédia a romantikus komédiáról – Will Gluck: Friends With Benefits / Barátság extrákkal

2011. szeptember 8. – írta Pernecker Dávid

Bizonyára sokan emlékeznek még Will Gluck gyöngyszemére, a nem is olyan rég kifejezetten nagyot sikert aratott Könnyű nőcskére. Olive remekül egyben tartott, felemelő történetét Gluck a tisztességesen felépített karakterek mellett filmtörténeti- és zsánerismereti reflexiókkal emelte ki a középszerből. Gluck idei alkotását, a Barátság extrákkal című romantikus vígjátékot is hasonló fogaskerekek hajtják előre – méghozzá szélsebes tempóban. Azonban Jamie (Mila Kunis) és Dylan (Justin Timberlake) barátság és szerelem közt a lepedők alá hulló kálváriája szerethető ugyan, de közel sem nevezhető gördülékeny, koherens műnek, melynek több oka is van.

Drakula és Frankenstein brit módra – A Hammer stúdió története II.

2010. szeptember 29. – írta Juhász Béla

Az 50-es évek végén Drakula és Frankenstein feltámasztásával nagyot kaszáló Hammer stúdió az új évtizedben a nyereséget a bevált sorozatok folytatásain kívül műfaji kísérletezésre is fordítja. A legendás brit műfajfilmes stúdió történetének második része.

Vámpírok, őrült tudósok és egyéb rémek bűvöletében – A Hammer stúdió története I.

2010. szeptember 27. – írta Juhász Béla

Műfaji filmeket készítő, Hollywoodon kívüli stúdióként megmaradni nem könnyű, főleg ha az amerikai közönséget célozzák meg filmjeikkel. A költségvetési praktikái mellett ilyen tekintetben is példaértékű a brit Hammer Film Productions története, hiszen másfél évtizeden át jelentős pénzösszegeket orozott el amerikai (horror)filmektől minőségi darabjaival.

Rekviem egy műfajért – Sylvester Stallone: The Expendables / A feláldozhatók

2010. augusztus 24. – írta Iszlai József

Hollywood a film-újrahasznosítás szomorú aranykorát éli: a stúdiók régebben bevált recepteket főznek újra, a kliensek pedig újra és újra eljárnak lakmározni, majd kopogó szemekkel, éhesen vonulnak haza. Stallone sem igazán ízesíti újra a nevéhez nőtt zsánert: konyhájában a mennyiség felülírja a minőséget, akcióra éhes nézőjét így eteti be gyorsétkezdéjében, dupla adag körítéssel.

Mártírok, avagy a fájdalom szimfóniája – Pascal Laugier: Martyrs / Mártírok

2010. július 6. – írta Csiger Ádám

A horror vegyes megítélésű zsánerében is kevés film osztja meg úgy a közönséget, mint a francia Pascal Laugier második mozija, a Mártírok. A filmet Franciaországban példátlanul magas korhatárral próbálták ellehetetleníteni, Magyarországon pedig e hónapban mutatták volna be, ha nem kapja meg a végzetes X-es kategóriát a Nemzeti Filmiroda Korhatár Bizottságától.

Magyar? Műfaji? – A Prizma filmművészeti folyóirat második száma

2010. március 15. – írta Jakab-Benke Nándor

A tavaly nyáron első ízben ismertetett filmművészeti folyóirat, a Prizma második számával jelentkezett: lapozgatása legalább annyira kellemes élmény, mint anno az első számé, ráadásul témaválasztása is húsba vágóbb, aktuálisabb, fontosabb a magyar közönség számára.