A rendezők is Afflecket díjazták

2013. február 4. – írta a szerk.

Folytatódott a hét végén Ben Affleck amerikai színész-rendező diadalmenete: az Amerikai Filmrendezők Céhe (DGA) szombat este őt választotta a legjobb rendezőnek Az Argo-akció című, az iráni túszdráma egy kevésbé ismert fejezetét feldolgozó filmjéért.

Fél évszázad szerelmei – Christophe Honoré: Les bien-aimés / Szerelem nélkül soha

2012. július 3. – írta Péter Árpád

Két generáció életeseményei, ugyanazokkal a dallamokkal aláfestve, ugyanazon tűsarkú cipők kopogásával ritmizálva, és azonos párkapcsolati mintákkal terhelve – ha egy mondatban akarnák összefoglalni Christophe Honoré 2011-es, Szerelem nélkül soha című filmjének cselekményét és meghatározó motívumait, kénytelenek lennénk ezzel az alpári egyszerűségű mondattal összefoglalni beszámolónkat. Ugyanis ebben a filmben semmi nem történik, ami elérné a hollywoodi tömbházaprító(értsd: blockbuster) megaprodukciók által mesterségesen (és esztétikai szempontból fölöslegesen) felturbózott ingerszintet.

Karlovy Varyban bemutatják a Tűz van babám! digitalizált változatát

2012. április 17. – írta a szerk.

Josef Somr, a cseh film és színház kiemelkedő jelentőségű színésze előtt kíván tisztelegni az idei nemzetközi filmfesztivál Karlovy Varyban, ahol bemutatják Milos Forman Tűz van, babám! című legendás filmjének felújított, digitalizált változatát – közölte Jirí Bartoska, a filmfesztivál rendezőbizottságának elnöke hétfői prágai sajtóértekezletén.

Forman-filmkarnevál a budapesti Toldi moziban

2012. február 10. – írta a szerk.

Többek közt a Tűz van, Babám!, a Fekete Péter, a Száll a kakukk fészkére című Forman-filmeket tűzte műsorára egy február 17–20-i rendezvénysorozat a budapesti Toldi moziban.

Mozgókép és szolidaritás – Interjú Ken Loach filmrendezővel

2010. május 10. – írta Kriston László

A gyári munkás fiaként született Ken Loach legutóbb az Európai Filmdíjak gáláján kapott életműdíjat. A díjátadó előtt a németországi Essenben beszéltünk a Felkavar a szél, a Még egy csók, a Nevem, Joe, a Szabad világ, a Barátom, Eric, a Haza és szabadság Arany Pálma- és César-díjas alkotójával. 3 nappal a Cannes-i fesztivál előtt érkezett a hír, hogy az iraki háborúról szóló Route Irish című filmjét az utolsó pillanatban hívták meg a versenyszekcióba.

Szinesztéziák vására – Miloš Forman: Amadeus, 1984

2010. március 5. – írta Plájás Erzsébet

1984-ben még volt mit nézni. Az Orwell-adaptáción kívül ebben az évben került a mozikba Lynch Dűnéje, Cameron Terminátorja és Leone Volt egyszer egy Ameriká-ja. Egyikük sem kapott még csak jelölést sem az Oscarra; viszont 11-ből 8-at váltott szoborra Miloš Forman Amadeusa – valószínűleg azért, mert nem csak látni, hallani, érezni, szeretni lehet ma is ezt a remekművet, hanem mert ezen érzékelési módokat egymásba úsztatva is lehet élvezni az alkotást.

Száll a fészek helyére – Miloš Forman: One Flew over the Cuckoo's Nest / Száll a kakukk fészkére, 1975

2009. augusztus 21. – írta Plájás Erzsébet

Ha a díjakat „beseperni” szokás, Miloš Forman a Száll a kakukk fészkére című filmjével nem sepregetett, hanem tartós fészket rakott az öt legfontosabb Oscar-díjnak 1975-ben (legjobb film, rendező, színész, színésznő, és forgatókönyv). A változatos versenytársak (Nashville, Amarcord, Barry Lyndon) között – a filmakadémia zsűrijének döntésétől eltekintve is – Forman filmje 2009-ben is korszerűen lenyűgöző.

Borongós filmek, borongós időben – Beszámoló a 44. Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztiválról

2009. július 20. – írta Váró Kata Anna

A nyitógálán újabb rövid és csattanós fesztiváltrailereket láthattunk arról, hogy ki mire használja a Kristály Glóbuszt. Vera Chytilová, Harvey Keitel, Miloš Forman és a jóízűen horkoló Danny De Vito mellett feltűnt Andy Garcia, aki saját otthonába próbál betörni a súlyos szoborral, Jiří Menzel pedig fiatal takarítónője hátsó fertályát vizslatja a kristálygömbön keresztül.

Film készül Mozart nővéréről

2009. február 12. – írta a szerk.

René Féret életrajzi filmet készít Wolfgang Amadeus Mozart nővéréről.

Kísértet járja be Európát… – Milos Forman: Goya’s Ghosts / Goya kísértetei

2007. szeptember 15. – írta Dávid Ádám

Ezúttal nem a kommunizmus kísérti Európát, hanem a spanyol festőzseni, Francisco Goya szellemalakjai, s általuk a 19. századforduló fullasztó légköre: az inkvizíció iszonyata, a francia forradalom (tév)eszméi és Napóleon ámokfutása. Milos Forman celluloidon festi újjá Goya groteszk, kíméletlen és felkavaró vízióit a korról. Új filmje egyszerre válik cseh időszakbeli (Egy szöszi szerelme; Tűz van, babám!) keserédes társadalomkritikájának és az utóbbi két évtizedben készült sajátos életrajzi filmjeinek (Amadeus; Larry Flynt, a provokátor; Ember a Holdon) méltó folytatójává.