Indiana Jonestól Penélope Cruzig – Cannes-napló II.

2008. május 19. – írta Váró Kata Anna

Az elmúlt két-három nap esővel, fullasztóan párás, nyomott hangulatban telt. Tegnap már bizakodtam, hogy vége lesz, de az esti vetítésről jövet olyan zuhogó eső kapott el, hogy teljesen felesleges volt az ernyő, úgy is bőrig áztam. Most viszont, a vasárnapnak, vagy az Indiana Jones-őrületnek köszönhetően még a nap is kisütött.

Vázra vont szerelem – Mike Newell: Love in the Time of Cholera / Szerelem a kolera idején

2008. március 26. – írta Nagy Boglárka

Mennyit várnál a szerelemre? Ezzel a szlogennel reklámozzák a Szerelem a kolera idején című filmet, mely Gabriel Garcia Marquez regénye alapján készült. A regényre talán illene is ez a reklámszöveg, ráadásul felkeltené azon potenciális olvasók figyelmét is, akik nem ismerik az író nevét és ki vannak éhezve egy szép szerelmes történetre.

Coen, a barbár – Ethan és Joel Coen: No Country for Old Men / Nem vénnek való vidék

2008. február 18. – írta Oláh-Badi Levente

A Coen testvérek nem poénkodnak: a No country for old men talán még szomorúbb, mint minden eddig készített filmjük együttvéve. Nem patetikus, mint ahogy azt a cím sugallhatná, és nem is keserű: igazi felnőtt film, naivitástól mentes. Méghozzá egy felnőtt western, amely a párját ritkítja.

Kísértet járja be Európát… – Milos Forman: Goya’s Ghosts / Goya kísértetei

2007. szeptember 15. – írta Dávid Ádám

Ezúttal nem a kommunizmus kísérti Európát, hanem a spanyol festőzseni, Francisco Goya szellemalakjai, s általuk a 19. századforduló fullasztó légköre: az inkvizíció iszonyata, a francia forradalom (tév)eszméi és Napóleon ámokfutása. Milos Forman celluloidon festi újjá Goya groteszk, kíméletlen és felkavaró vízióit a korról. Új filmje egyszerre válik cseh időszakbeli (Egy szöszi szerelme; Tűz van, babám!) keserédes társadalomkritikájának és az utóbbi két évtizedben készült sajátos életrajzi filmjeinek (Amadeus; Larry Flynt, a provokátor; Ember a Holdon) méltó folytatójává.

Mily mély a sekélység? – Alejandro Amenábar: Mar adentro / A belső tenger

2005. április 15. – írta Gagyi Ágnes

A szakmai zsűri díja a Velencei Filmfesztiválon, a legjobb rendező és legjobb színész díja az Európai Filmakadémiától, a legjobb idegen nyelvű film az idei Golden Globe-on és az Oscaron, továbbá tizenhárom a spanyol Goya-díjak közül. De miért?