Grand Szarajevó Hotel – Danis Tanović: Smrt u Sarajevu / Halál Szarajevóban

2016. október 26. – írta Dobi Ferenc

A magyaroknak nem kell bemutatni, hogy szaggathatnak szét belülről egy nemzetet kibékíthetetlen belső konfliktusok, márpedig Danis Tanović pont erről beszél filmjében, miközben felállítja Bosznia-Hercegovina pszichológiai kórképét. A Halál Szarajevóban egy rendkívül összetett, vizuálisan lebilincselő helyzetjelentés a Balkánról.

Őfelsége kifutófiúja voltam – Wes Anderson: The Grand Budapest Hotel / A Grand Budapest Hotel

2014. március 24. – írta Kovács Patrik

Wes Anderson nem hazudtolja meg önmagát: bár ezúttal a kalandfilm és a thriller műfajaival kacérkodik, jellegzetes stílusa még mindig a régi.

Geronto-giccs – John Madden: The Best Exotic Marigold Hotel / Keleti nyugalom – Marigold Hotel

2012. május 17. – írta Soós Tamás

A Bosszúállók all-star szuperhős-filmje után most a britek nyúltak a 8 in 1 módszerhez, hogy szembemenjenek a fiatalokra szakosodó hollywoodi filmgyártással, és öreg színészóriásokkal öreg kisembereknek készítsenek filmet elmúlásról, szerelemről és újrakezdésről.

Ne feledd a segédpilótát! – Jason Reitman: Up In The Air / Egek ura

2010. február 22. – írta Keresztes Gergő

Jason Reitman legújabb karakter-mozija újfent stílusos, lendületes és humoros darab: az Egek urában egy szokatlan szerepkörben élő, találékony szemlélettel megáldott, kreatív, ám elköteleződni képtelen figura életébe nyerhetünk bepillantást – bár a történet tanulságai s a filmet záró képsorok inkább merengésre hangolnak.

Rémségek (nem is olyan) kicsiny fesztiválja – Edinburgh-i gondolatok 2.

2008. június 26. – írta Váró Kata Anna

Annak ellenére, hogy mindig is félős voltam, szeretem időről időre tesztelni magam: mitől tud egy film olyan hatással lenni rám, hogy még hetekig nem kapcsolom le a villanyt éjszakára, és mi az, amitől mindenki kiugrik a székéből körülöttem – én meg csak nézek (mint a moziban), hogy mi is itt a probléma. Ez utóbbi persze a ritkább, de előfordult már.

Amerikai film a jelentés hiányáról – Sofia Coppola: Lost in Translation / Elveszett jelentés

2004. május 15. – írta Gagyi Ágnes

A fiatal, bájos Charlotte és a középkorú filmsztár, Bob ugyanazon hotelben érzik egyedül és idegenül magukat Tokióban, így találnak egymásra. A korkülönbséget átívelő erotikus feszültség szikrája nem kap lángra a filmben, pislákoló fényénél mélyebb, a hiányok árnyékát élesebben kirajzoló kapcsolat szövődik a két szereplő között.