Barátok közt – A MAFSZ Független Film- és Videoszemléi

2006. május 15. – írta Vincze Teréz

Ki az amatőr, ki a független, meddig amatőr az amatőr, és mikortól fogva „profi”, mitől független a független, és honnan kezdve veszíti el függetlenségét? Korántsem gondolom, hogy ezek egyszerűen megválaszolható kérdések lennének, és írásomnak nem is e bonyolult korszakjelenség feltárása a fő célja, inkább arról szeretnék rövid összefoglalást adni, hogy mi derül ki az „amatőrségről” és a „függetlenségről”, ha a MAFSZ által szervezett független film- és videoszemlékre vetünk egy pillantást.

75 éves a magyar független filmesek szövetsége – Ünneplés és fesztivál

2006. május 15. – írta Buglya Zsófia

2006. április 6-a, csütörtök. A Budapesti Függetlenfilm Szemle megnyitója. Bakács Tibor Settenkedő mond köszöntőt. Arról beszél, hogy a függetlenfilmes senkit nem szolgál ki, de tulajdonképpen nem önszántából filmez. Kényszer alatt áll: az elbeszélés kényszere hajtja. És alázatos, mert szenvedélyéért akár arra is képes, hogy – állást vállalva a médiában – pénzért csináljon filmet. A közönség nevet. Jubilálunk: idén hetvenöt éves a MAFSZ. Hetvenöt – legfeljebb ennyien vagyunk most a megnyitón: szervezők és függet-lenfilmesek.

Arról, hogy mennyi baj van, s hogy kell vigyázni – Avagy képi problémák a „home made” játékfilmezés területén

2006. május 15. – írta Lakatos Róbert

Ajánlás: Azoknak, akik végre kézhez kapnak egy videókamerát, és nagy lelkesedéssel nekirugaszkod(ná)nak szerzői filmjük megvalósításának. No meg azoknak, akiknek ez valamiért nem úgy jött össze, ahogyan szerették volna.

„Kedves Lányom!” – Beszélgetés Szirtes Andrással

2006. május 15. – írta Pócsik Andrea

Szirtes András ma is fontos szerepet tölt be a magyar kísérleti filmkészítésben, a késő hetvenes és a nyolcvanas évek Balázs Béla Stúdiójának pedig egyik meghatározó személyisége volt. A műfaj marginális volta miatt nevét talán kevesebben ismerik, pedig a Hajnal, Madarak és Gravitáció című műveivel méltán vívta ki a hazai és külföldi szakma elismerését. Szirtes már ebben az időszakban elkezdte kamerával vezetett naplója „megírását” – Napló 1–14. –, amelynek folytatását vagy egyik alfejezetét a tavalyi filmszemle játékfilmjei között láthattuk Dear Daughter címmel. Lánya növekedését, kettőjük kapcsolatának formálódását rögzítette a kislány születésétől hét éves koráig.

Egyszer volt… – Kolozsváron talált amatőr filmek az 1920–30-as évekből

2006. május 15. – írta Tóth Orsolya

1923, délután Kolozsváron. Főtéri korzó. Fotográfus szaküzlet, a mai Egyetemi Könyvesbolt helyén, a cégéren: Kovács P. és fiai. A polcokon filmtekercsek, fotópapírok, fényképezőgépek, sőt kisebb, amatőr használatra való filmkamerák. Chaplin-rövidfilmek, animációs- és reklámfilmek, nyersanyagok. Az üzlet kereskedelmi igazgatója Orbán Lajos. Németországból szerzi be az éppen aktuális, házi használatra szánt filmeket, a korszerű technikai felszerelést, nyersanyagokat.

Home Made Mozi – A home-videó esztétikájáról és valóságtartalmáról

2006. május 15. – írta Blos-Jáni Melinda

Az angol home video kifejezés mondhatni két legyet üt egy csapásra. Egyszerre utal ugyanis a képeket létrehozó társadalmi közegre és az ábrázolásmód kezdetleges, „félkész” voltára (home made ’házi készítésű’) – vagyis olyan jelentésekre, melyeket a magyar családi mozi és a privát film megnevezések egyszerre nem hordoznak. A home videószerű mozifilmek kifejezés, amellett, hogy egy közismert képi stílusra utal, a filmkészítés intencionalitása és a megcélzott nézőközönség közti ellentmondást is felmutatja.