Eliza, Alice, Dorothy, Marilyn: la donna e mobile? – George Cukor: My Fair Lady, 1964

2011. november 25. – írta Virginás Andrea

Az Oscar-díjak 1964-es kiadása a túlnyomórészt irodalomból származó, némiképp mesei karakterek harcát hozta a legjobb filmet illető jelölésekben: Mary Poppins, Zorbász, a görög, Becket Tamás, Dr. Strangelove és Galatea határozták meg az alaphangulatot. Kubrick szatíráját kivéve mindegyik jelölt film kapott bár egy díjat, az igazi vetélytársak (s az egyértelmű győztesek) azonban a hölgyek voltak: szerepként és az őket alakító színésznők formájában egyaránt. Mary Poppins az angol gyerekirodalom kedvelt karaktere, a fantáziadús és varázserőkkel bíró dadus, míg Galatea Ovidius, majd Bernard Shaw hősnője, a szépséges szobor (nimfa), akit Pygmalion szerelme és imája életre kelt.

Iránytalan történet – Az RKO stúdió története

2010. június 18. – írta Keresztes Gergő

Noha a hangosfilmmel egyidőben életre hívott, majd a televízió elterjedése nyomán mesterséges kómába került RKO történetét valóban technikai fordulatok zárják közre, a legkisebb stúdiótitán sokkal inkább a szeszélyes cégvezetésnek, illetve a ciklikusan visszatérő koncepció- és identitáshiánynak, semmint a külső erők szükségszerű, végzetes játékának köszönhette visszafordíthatatlan bukását.

Vígjáték és világháború – Amerikai vígjátékok a második világháború idején, a második világháborúról

2006. február 15. – írta Zágoni Balázs

Ha e két szót halljuk: vígjáték és világháború, legtöbbünknek ugyanaz a film jut eszébe: A diktátor. De Chaplin első végigbeszélt hangosfilmje igazán nem is tartozik ebbe a kategóriába. A diktátor nem háborús film. Ha valaki nem emlékezne pontosan, a film arról szól, hogy Hinkel diktátor és a zsidó fodrász összetévesztése folytán elmarad a nagy háború. Az, hogy Hitler nevéhez ne kapcsolódjon egy világégés, 1940-ben még hihető és remélhető forgatókönyv volt.

A weepie-k nagy korszaka – A melodráma műfajtörténete 3/2.

2003. április 15. – írta Hungler Tímea

Greta Garbo, Bette Davis, Ingrid Bergman, Joan Crawford: csak néhány sztár neve azon színésznők közül, akik alakításaikkal örökre beírták magukat a melodráma műfajtörténetébe. A zsánert bemutató sorozat második része az ő szerepeiken keresztül tárja fel a műfaj fejlődését 1950-ig.

Filmtörténet tizennégy részben (VIII.) – Hollywood aranykora – Az amerikai hangosfilm a harmincas évektől az ötvenesekig

2001. október 15. – írta Báron György

A húszas évek második felére Amerika elveszteni látszik azt a vezető szerepet, amelyet a világ filmgyártásában addig játszott. Az inga ismét Európa felé leng ki, a folyamatosan pattogó labda most megint az óvilági térfélre kerül. Ez a libikóka-játék végigkíséri a mozgókép történetét a kezdetektől napjainkig.