Fából vaskarika, avagy hogyan beszéljünk kaszton kívül – A Cinema filmes magazinról

2003. január 15. – írta Papp Sándor Zsigmond

Leginkább a mellettünk kólázó nézőhöz hasonlít. Egyszerre rajong és ítélkezik tárgya fölött, miközben nem esik ki szerepéből, nem csap át tudálékos, szakszavakat villogtató kritikusba, ám mindvégig megőrzi tájékozottságát. A popcornmozi farvizén létrejött popcorn-újságírás legnagyobb bajnoka, a Cinema az amerikai tömegfilm fogadott prókátoraként vonult be 1991 novemberében a magyar sajtópiacra.

Független filmtől a forgatókönyv-doktorig – Néhány észak-amerikai filmes szaklapról

2003. január 15. – írta Zágoni Balázs

Amerikában a filmes lapok terén is két pólus létezik, akárcsak a filmkészítésben: Hollywood és New York. Ezen a tengelyen helyezkedik el a bulvárlapok és a szaklapok széles skálája. Ha a legmagasabb igényű művészi vagy szaklapot vesszük is kézbe, azonnal világossá válik: Amerikába a film nemcsak a hetedik művészet, hanem a második iparág is egyben.

A konzervativizmus diszkrét bája – Cinema

2002. szeptember 15. – írta Margitházi Beja

Eleinte nem értettem, augusztus közepén miért álldogálok hosszasan a kolozsvári újságosstandok előtt, a női-, horgász-, autós- és kutyásmagazinok címlapjainak gazdag választékát röntgenezve, míg egy este, egy már bezárt támaszpont ablakából, visszafogottan, de kissé szomorúan rám nem pillantott Nicole Kidman a Cinema új borítójáról. Bár a májusban felbukkanó, kéthavinak feltüntetett román filmes lap újabb jelentkezésének már valóban itt volt az ideje, Kidmanra végképp nem számíthattunk.

Új év – régi ismerősök – Cahiers du Cinéma No 564, 2002. január

2002. február 15. – írta Székely Melinda

Az óévvel együtt mintha elmúlt volna az amerikai katasztrófa aktualitása is, és ami ezzel együtt járt: a megosztottság Kelet és Nyugat között. Revenons á nos moutons, mintha ez lehetne a januári szám mottója. S valóban csupa ismerős téma: hogy érzi magát a francia filmgyártás, Antonioni filmet forgat. Marléne Dietrich Sternberg kamerája előtt stb.