A szavak ereje – Denzel Washington: The Great Debaters

2011. május 27. – írta Jankovics Márton

Hosszú és nehéz út vezetett a feketék egyenjogúságát kiharcoló Polgárjogi Mozgalom 50-es évekbeli berobbanásáig. Ahhoz ugyanis, hogy az elnyomott kisebbség felemelhesse a hangját a társadalmi igazságtalanság ellen, nem csak a mikrofont kellett magához ragadnia, de az érvelés művészetét is ki kellett tanulnia. Denzel Washington szívmelengető mozgóképes példázata ennek az útnak az egyik korai mérföldkövéhez kalauzol minket.

Egy szép barátság kezdete... és folytatása – Bruce Beresford: Driving Miss Daisy / Miss Daisy sofőrje, 1989

2011. május 13. – írta Papp Attila Zsolt

Ha van mozgóképes alkotás, amelyet – rosszmájúság nélkül (rendben: csak egészen kicsit rosszmájúan) – minden tekintetben maximálisan Oscar-kompatibilisnek tarthatunk, sőt, mondhatni az ilyen filmekre „szabták” Hollywood legnagyobb elismerését: nos, az a Miss Daisy sofőrje.

Fekete gyémántok – Scott Sanders: Black Dynamite

2010. január 14. – írta Iszlai József

Kedves Olvasó! Ha Te szórakozásra, újfajta paródiára, és – mindezek felett – humoros műfajfilmre (blaxploitation) vágysz, ez a szöveg neked iratott, ez a film neked szól. Black Dynamite, az eastwoodiasan igazságos kung-fu-mester ugyanis megbosszulja az Utca összes gonosztevőjét, a világ összes cserbenhagyott nőjét, és nyilván a gonosz, pénzéhes amerikai cégpoklot is.

„Miszter Tibbsnek szólítanak!” – Norman Jewison: In the Heat of the Night / Forró éjszakában, 1967

2009. szeptember 25. – írta Papp Attila Zsolt

Az 1967 legjobb filmjéért járó díjjal – és további négy Oscar-díjjal – elismert Forró éjszakában igazi jelentőségét csak akkor érthetjük meg, ha nem tekintünk el kortörténeti dokumentum-értékétől. Kérdés ugyanis, hogy ez az egyébként lebilincselő bűnügyi film számot tarthatott volna-e a díjözönre, ha megmarad a szigorúan vett műfaji keretek között.

Szamurájok bölcsessége – Jim Jarmusch: Ghost Dog - The Way of the Samurai / Szellemkutya

2000. december 15. – írta Zudor Imola

“A szamurájhoz méltó élet kulcsa a halál, a szamuráj élete minden napján halottnak tekinti magát” – szabja meg élettörvényként a Hagakure, a teljes elvonultságban élő főhős bibliája. A jarmuschi film kulcsa az általános vallási etika szerinti elfogadó viszonyulás a halálhoz: az élet teljességében való megélhetőségének egyetlen szamuráji lehetősége halálként értékelni az életet s eljövendő életként a halált.