Egy magyar világpolgár Hollywoodban – André de Toth-portré

2023. május 15. – írta Kovács Patrik

Bizonyos, hogy minden feketeöves mozibolond látott már Tóth Endre-filmet, az viszont már sokkal kevésbé valószínű, hogy az eleje- vagy végefőcím pergése közben felfigyelt volna a rendező nevére. Sőt, a historikusok konok közönyének fátyla is alig-alig repedezett az elmúlt évtizedekben: még mindig nem filmtörténeti rangjának megfelelően értékelik e különc, kalandortermészetű világpolgár ámulatba ejtően változatos életművét. Egy életművet, mely ugyan Magyarországon kezdett csírázni, de erős, gyönyörű tölggyé Hollywoodban terebélyesedett.

Kudarcra ítélt migráció – Xavier Koller: Reise der Hoffnung / A remény útja, 1990

2020. július 25. – írta Soós Tamás

Illegális török bevándorlók és svájci határőrök félig igaz története. Az Oscar-díjas film, amit Ragályi Elemér fényképezett, már megint aktuális.

Fontos filmek – de jó filmek? – Otto Preminger-portré 2.

2012. augusztus 22. – írta Kriston László

Otto Preminger alkotóegyéniségének gyengesége, hogy filmjeinek hangvétele könnyen csúszik dogmatikus állásfoglalásba. Művészi egyenlege meglehetősen vegyes. Egyetlen kimagasló remekművet alkotott: az Egy gyilkosság anatómiáját. És két filmet, ami közel áll ehhez a szinthez: a Laura (1944), amely alapmű a noir műfajban, s a washingtoni berkekben játszódó Advise and Consent (1962).

Kertész Miksa bátyánk munkamániás élete – 1. rész: az európai tanulóévek

2012. május 2. – írta Kriston László

A filmezés jelentette számára az életet. Már-már betegesen kényszeres munkakedvvel ugrott egyik produkcióból a másikba. Udvariasságot hírből sem ismerő maximalizmusával, kiabálásaival, tirádáival sztárok és technikusok százait tartotta félelemben évtizedeken át. De Rettenthetetlen Miksa valódi virtuóz volt: az észrevétlen klasszikus hollywoodi filmnyelv gyakorlójaként is eredeti beállítások és élelmes kameramozgások briliáns kiötlője. És kétségtelenül minden idők egyik legsokoldalúbb rendezője. Utolérhetetlen, fáradhatatlan és kibírhatatlan. 

Fehérek közt egy európai – Interjú Anca Miruna Lăzărescu rendezővel

2011. március 2. – írta Nagy Bori

Anca Miruna Lăzărescu diplomafilmje, az Apele Tac (Csendes folyó) a Berlinale Shorts programjában szerepelt. A 30 perces kisfilm Valiról és Gregorról szól, akik a 80-as évek Romániájából próbálnak átúszni a Dunán Jugoszláviába. Lăzărescuval két vetítés közben beszélgettem a Temesvártól Berlinig vezető útról.

Magyarok Hollywoodban 3. – Új Hollywood szamárlétráján

2010. augusztus 30. – írta Lasztóczi Petra

Sorozatunk első két részében olyan producerek, rendezők, színészek és színésznők pályáját mutattuk be, akik többnyire a 20-as években, a magyar filmgyártás összeomlása után épültek be a hollywoodi filmgyártásba. A harmadik, záró fejezetben elsősorban két olyan – magyar nyelvterületen talán kevésbé ismert – operatőrről lesz szó, akiket az 50-es évek politikai helyzete kényszerített arra, hogy elhagyják az országot.

Hajdu Szabolcs filmje, az Off Hollywood Edinburghban

2008. június 19. – írta a szerk.

Hajdu Szabolcs Off Hollywood című filmje Edinburghban debütál a nemzetközi közönség előtt. Az emigráns című Márai-filmet a müncheni filmfesztivál tűzte műsorra.

Két nő – Gimes Miklós: Anya / Mutter

2003. november 15. – írta Boronyák Rita

A budapesti magyarul, a svájci csak németül beszél. A budapesti karrierista, befutott, csinos fiatal nő, akinek születik egy kisgyereke, de a másfajta elfoglaltságok miatt keveset tud lenni vele. A svájci gyerekét egyedül nevelő anya, az azzal járó összes felelősséggel. A pestinek ugyan kikapós a férje, de van, aki szintén sokra vitte. A svájci azért dolgozik, úgyszólván mindegy is, mit, mert fel kell nevelnie a fiát, s csak magára számíthat.