A király visszatér-szindróma – Francis Lawrence: The Hunger Games: Mockingjay – Part 2 / Az éhezők viadala: A kiválasztott (befejező rész)

2015. november 18. – írta Csiger Ádám

Azt még csak-csak meg lehet érteni (ha bocsátani nem is), hogy egy kettévágott könyvadaptáció első része csak egy gigantikus teaser a második félidőhöz, de ha a franchise fináléja sem jobb, azt már nehéz megmagyarázni.

A sárkány közbelép – David Fincher: The Girl With The Dragon Tattoo / A tetovált lány

2012. január 16. – írta Hlavaty Tamás

Két évvel a svéd adaptáció után itt van Stieg Larsson sikerkönyvének hollywoodi változata, az elkövető pedig a sötétség hercege, David Fincher, aki szépen levezényelte a show-t, kicsit saját stílusához igazította az alapanyagot, de igazán nem győzött meg minket arról, hogy erre mindenképp szükségünk volt.

Shakespeare á la Hollywood

2003. szeptember 15. – írta Farkas Zita

Azt gondolhatnánk, hogy Hollywood és Shakespeare nehezen férnek össze, de amint Rómeó és Júlia történetének két legújabb filmadaptációja bizonyítja, a filmipar amerikai centruma és az angol klasszikus nagyon is jól kijönnek egymással. Baz Luhrmann 1996-ban újból közönség elé tárja a tinédzser szerelemesek tragikus történetét William Shakespeare’s Romeo and Juliet című filmjében, pár évre rá pedig John Madden a színdarab megszületésének történetét meséli el egy kosztümös, kvázi Shakespeare-életrajzban, a Shakespeare in Love (1998) címűben. Mindkét film közönségsikernek örvend annak ellenére, hogy két teljesen különböző megközelítésről van szó. Az egyik Rómeó és Júlia napjainkban játszódik valahol Verona Beach-en – amely leginkább Mexikóvárosra hasonlít –, a másik Rómeó és Júlia pedig csak néhány jelenet erejéig elevenedik meg, egy kosztümös film kontextusában.

Mi az a „tolkinn”? – Tetőfokára hág(ott) a Gyűrűláz

2003. szeptember 15. – írta Sándor Anna

A Harry Potter mellett napjaink talán legemlegetettebb mozifilm-sorozata A Gyűrűk Ura. Míg azonban a varázslókkal és boszorkányokkal teletűzdelt ifjabb testvér alig néhány éves, a Trilógiáért több mint fél évszázada rajonganak az olvasók. Ezentúl pedig a nézők is.

Nick Hornby addiktív hősei – A Hornby-adaptációkról

2003. szeptember 15. – írta Libor Anita

Valószínűleg rengeteg recept van a filmkészítők fejében arról, hogy miként lehet egy filmet biztos befutóvá tenni. A biztonság kedvéért érdemes olyasmit választani a film témájául, ami már egyszer bizonyított. Mondjuk egy habkönnyű bestsellert a könyveladási listák éléről, és máris lehúzhatunk még egy bőrt ugyanarról a témáról. Könnyen kalkulálható nézőszámot kínál a producereknek is, úgyhogy nincs más hátra, mint keresni egy fordulatos, lendületes, pörgős történetet.

Halad a cselekmény előre, nyugodtan és szépen – Jerzy Kawalerowicz: Quo Vadis

2003. szeptember 15. – írta György Andrea

A közismert mondás szerint a jó filmes adaptációhoz nem kell más, csupán egy zseniális regény, amelyből aztán konzseniálisan kell filmet készíteni. Henryk Sienkiewicz 1886-ban írt, Nobel-díjas történelmi regénye folyamatosan inspirálja a filmeseket. 1912-ben és 1924-ben olasz némafilmrendezőket ihletett meg, majd a Metro-Goldwyn-Mayer 1951-es híres produkciója után 2001-ben elkészült a Quo Vadis legújabb, lengyel filmváltozata.

„Hallo! Bridget Jones, dévaj szexistennő, lábai közt egy nagyon rossz fiúval...”

2003. szeptember 15. – írta Szűr Renáta

Hogy miért sikeres Bridget Jones naplója? A választ kimeríthetnénk egy mondatban: a nők szeretik a hollywoodi típusú romantikus vígjátékokat. A kérdés azonban nem egyszerűsíthető le ennyire. Vannak bizonyos „tekintetek”, irányzatok, műfaji sajátosságok, amelyek nem kis szerepet kapnak egy film befogadási folyamatában.

King kontra Kubrick: Ragyogás – Változatok az őrületre

2003. szeptember 15. – írta Győri Zsolt

Stephen King Ragyogás című bestsellere a kiindulópontja Stanley Kubrick „modernistaként” reklámozott filmjének. Azt a kérdést tanulmányozva, hogy Kubrick mennyire téríti le nézőit a kitaposott ösvényről, meg kell vizsgálnunk filmjének mind a King fémjelezte ősszövegtől, mind a horrorfilm normarendszerétől való távolságát.