Forgatókönyvírókat keres a Friss Hús

2023. február 9. – írta a szerk.

Az írókat és a forgatókönyvírókat szólítja meg a Friss Hús a legújabb pályázatával, amelyre 2023. március 3-ig várják a jelentkezéseket. A pályamunkákat három témában várják: kortárs magyar novellák adaptációi, sportfilmek, valamint a „négyeshatos villamos” tárgykörben.

Balázs Béla politikai harcai a filmesztétika porondján

2021. július 20. – írta Könyü Árpád

[Esszépályázat 2021 – 3. hely] 2019-ben volt 70 éve, hogy elhunyt Balázs Béla a magyar filmtudomány nemzetközi szinten legismertebb alakja, és 2024-ben lesz 100 éve, hogy megjelent a főművének tekinthető A látható ember, mellyel hírnevét megalapozta. Balázs a korai filmnek érzékeny és éles szemű kutatója volt. A közelképről és a film aurájáról szóló gondolatai a mai napig érvényesek és a téma kutatói számára megkerülhetetlenek. A következőkben azt szeretném bemutatni, hogy a balázsi filmesztétika a kezdeti – kritikusai által felületesnek ítélt – marxizmusából hogyan változik át a szovjet tömb kultúrharcának céltáblájává.

A mozgás tükre – Karol Irzykowski: A tizedik múzsa – A filmesztétika kérdései

2011. november 14. – írta Papp Attila Zsolt

Karol Irzykowski neve nem csenghet túlzottan ismerősen a filmesztétika kérdéseivel valamelyest tisztában lévő magyar olvasóknak sem; pedig a nevezett lengyel írónak, kritikusnak és filmesztétának jelentős szerepe volt – hazájában legalábbis – a mozgókép elméleti megalapozásában, egyáltalán: a filmnek mint potenciális művészi értéket hordozó médiumnak az akadémiai szintű elfogadtatásában.

Ex Symposion lapszám-bemutató

2010. szeptember 23. – írta a szerk.

Az Ex Symposion irodalmi és művészeti folyóirat szerzői és szerkesztői részvételével Balázs Béla-számának bemutatóját tartja. A beszélgetést Lenkei Júlia vezeti, utána filmvetítés következik.

Más hangok, más szobák – A Balázs Béla Stúdió 50 éve – Interjú Páldi Líviával, a kiállítás kurátorával

2010. március 5. – írta Horváth Ivetta Otilia

A BBS csepp volt a tengerben: egy periférián működő filmes műhely, ahol mégis vagy éppen ezért kiemelkedő alkotások születtek és a magyar filmtörténeti kánon meghatározó részévé váltak. A BBS története azonban még nem zárult le. A Műcsarnok kiállításával a filmek beírták magukat a művészettörténet nagykönyvébe is.

A peremvidék kavalkádja – A Balázs Béla Stúdió vázlatos története és irányzatai

2010. március 3. – írta Nagy Ádám

A Balázs Béla Stúdió (BBS) alapításának 50 éves évfordulója alkalmából a budapesti Műcsarnokban megrendezett kiállításon merült fel bennem a kérdés: vajon mik lennének azok a legismertebb filmek, amiket a BBS-sel ismerkedve egyetlen délutáni látogatás alkalmával megnézhetnénk és reprezentatívan bemutatnák a stúdió irányzatait?

Balázs Béla filmkritikái és A látható ember – Balázs filmesztétikájának alapjai

2009. október 23. – írta Nardai Dorina

[A DocuArt Balázs Béla-pályázatának nyertes munkái] Hét kritika segítségével fogom bemutatni, hogy milyen szemszögből közelítette meg Balázs Béla a filmeket, hogy már a kritikákban megjelentek azok a fogalmak, amiket később A látható emberben a középpontba állított, és hogy milyen erős a hasonlóság a kritikák és A látható ember között.

A vég és határoltság szerepe Balázs Béla Halálesztétikájában és A Kékszakállú herceg várában

2009. október 23. – írta Győri Orsolya

[A DocuArt Balázs Béla-pályázatának nyertes munkái] Ezúttal nem a filozófiai előzmények s nem a századforduló filozófiai sokszínűségének kontextusában idézzük meg a balázsi Halálesztétika gondolatmenetét. Nem esik itt szó Simmel, Schopenhauer, Nietzsche vagy Weininger hatásáról, jóllehet ezekből az olvasat-irányokból is érdekes karakterjegyeket nyerne a Halálesztétika. Ugyanakkor ez az esszé sem mentesül a filozófiatörténeti érdeklődéstől, hiába nem kíván szaktanulmány lenni.

És most? És most? – Gondolatok Balázs Béla filmes munkásságáról

2009. október 12. – írta Kincses Eszter

[A DocuArt Balázs Béla-pályázatának nyertes munkái] 85 éves A látható ember című filmművészeti, filmesztétikai mű, a maga korában sok nyelvre lefordított bestseller – most egyszerűen csak alapmű, amit nemhogy nem lehet elkerülni, hanem nagy valószínűséggel az első szak-, tan- vagy ismeretterjesztő könyv, ami a témával ismerkedők kezébe kerül, legyenek puszta érdeklődők vagy esztétikai-filmes tanulmányaikat kezdők.

„A dolgok titkos köze” – A metafora metafizikája. Balázs Béla metaforaértelmezése poétika és filozófia metszéspontjában

2009. október 12. – írta Kovács Anikó

[A DocuArt Balázs Béla-pályázatának nyertes munkái] „És ha a lélek először eszmélvén valamire, gondolat és fogalom előtt megérzi dolgok titkos közét egymáshoz, akkor metaforával szól, mert az elsőbb, kezdetlegesebb a névnél.” – írja Balázs Béla¹ a sokáig a retorika és esztétika sajátjának, de mára már a gondolkodásunk alapadottságának tekintett metaforáról.