Anyák és lányaik – Pedro Almodóvar: Julieta

2016. október 14. – írta Berecki Beáta Hajnalka

Egy évtizeddel a Volver után – 20. filmjében – Almodóvar számára ismerős témákhoz és motívumokhoz tér vissza: a Julietával újra eljött a nők, az anyák és az emlékezés előtti főhajtás ideje.

Anyában a család parazsa – Jonathan Demme: Ricki and The Flash / Dübörög a szív

2015. szeptember 14. – írta Iszlai József

Jelenthet többet a kiégés, mint elfogadni azt, hogy egykori vágyaink álma elengedett minket?

Cselédből anyává válni – Anna Muylaert: Que horas ela volta? / The Second Mother / A második anya

2015. július 7. – írta Petz Anna

A zömében forgatókönyvíróként tevékenykedő brazil Anna Muylaert negyedik nagyjátékfilmje, A második anya egy társadalmi érzékenységgel megfűszerezett anyamelodrámát kínál. A rendezőnő azonban a hányatatott nősorsokat könnyfakasztó pátosz helyett szerethető, helyenként kifejezetten mulatságos hangnemben tálalja.

Túl könnyű a lét elviselhetetlensége – Karen Moncrieff: The Trials of Cate McCall / A Cate McCall-per

2013. december 2. – írta Soós Tamás

Az amerikai függetlenek megint valami merészre vállalkoztak, mikor líraira színezett tárgyalótermi drámát forgattak. De még ennél is nagyobb bátorság kellhetett ahhoz, hogy a vámpíros-lövöldözős Underworld-sorozat hősnőjére, Kate Beckinsale-re bízzák a főszerepet.

Ugye, hogy jobb volt a Csau-rendszerben! – Stere Gulea: Sunt o babă comunistă / Egy komcsi nyanya vagyok

2013. szeptember 2. – írta Szántai János

Bevallom őszintén, kevés Stere Gulea-filmet láttam életemben. A Várkastély a Kárpátokban (Castelul din Carpați, 1981) című Jules Verne-adaptációra homályosan emlékszem, meg a Moromeții (1988) című Marin Preda-adaptációból is dereng valami.

Asszony a teljes idegösszeomlás szélén – Shari Springer Berman, Robert Pulcini: Girl Most Likely

2013. augusztus 29. – írta Székely Bíborka

Adott egy szépreményű főszereplő, aki már az esküvői tortát rendelné, míg a párja azon gondolkozik, egyáltalán kivigye-e vacsorázni; munkahelyén előzékenyen felmentik, hogy annál könnyebben koncentrálhasson igazi hivatására, kilakoltatják, közúti balesetbe kerül, és rég elfeledett családjával kénytelen összeköltözni. Hogy mindezt láttuk-e már? Igen. Hogy most az egyszer más lesz? Most likely...

Szeszélyes testvérek – James L. Brooks: Becéző szavak / Terms of Endearment

2012. július 27. – írta Buzogány Klára

1984-ben keserédes vígjáték tarolt az Oscar-gálán. A tévés veterán James L. Brooks – aki ekkor már egy sereg Emmy-díjjal büszkélkedhetett tévésorozataiért – először próbált szerencsét a mozivásznakon, és nem is fogott mellé: a Becéző szavak meghozta neki az akadémia legjobb filmrendezőnek járó szobrocskáját, mellé 4 másik Oscart és 6 jelölést, továbbá 4 Golden Globe-díjat, 2 -jelölést, és a díjözön egyre csak folytatódott.

Nosztalgia nélkül – Pernilla August: Svinalängorna / Beyond

2011. június 23. – írta Hegyi Réka

Rögtön az elején be kell vallanom: nem nehéz kissé elfogultnak lenni ezzel az alkotással szemben. Érzékeny húrokat pendít, a komolyságát helyenként csacsiságok ellenpontozzák és nem utolsósorban: remek színészi alakításokat vonultat fel.

Pompából az omladozó falak közé – Albert Maysles, David Maysles: Grey Gardens / Két nő – egy ház

2010. december 9. – írta Huszár Zsuzsanna

[kritikaíró pályázat] A direct cinema kiválóságai, Albert és David Maysles, korábbi munkáikhoz hasonlóan (What’s Happening!, The Beatles in New York, Salesman, The Rolling Stones – Gimme Shelter) rendkívüli érzékenységgel, éles szemmel közelítették meg, s vitték vászonra a Kennedy-família oldalági rokonainak tragikus történetét. A rendezőpáros életművének egyik kultikussá vált darabja, a Két nő – egy ház című dokumentumfilm az elmúlt 35 évben színdarab és musical formájában is feldolgozásra került, a tavalyi évben pedig Michael Sucsy vezénylete alatt tévéfilm készült belőle.

Lélekcsere Disney-módra – Mark Waters: Freaky Friday / Nem férek a bőrödbe

2004. február 15. – írta Buzogány Klára

Elcsépelt történet elcsépelt formában – vagy mégsem? Sablonos sztorit feldolgozó filmből igazán „jó” komédia? A Nem férek a bőrödbe című amerikai film például ilyen paradox módon vált az utóbbi hónapok sikerfilmjévé világszerte.