Újabb filmadaptáció készül Tennessee Williams Pulitzer-díjas drámájából, ezúttal Antoine Fuqua (A nap könnyei, Brooklyn mélyén, Mélyütés, A hét mesterlövész) rendezésében.
Nem vártam sokat a kőegyszerű, de kellemes A védelmező második részétől, annak ellenére sem, hogy a karrierje során agyondíjazott (többek között dupla Oscaros) Denzel Washington még soha nem vállalt egy filmfolytatást sem, és valamiért épp ezen akciófilm kapcsán döntött úgy, hogy megszakítja sequel-mentes sorozatát.
Az eredeti A hét mesterlövész nemzedékeken átívelő western-élmény, de azért nem váltotta meg annak idején a műfajt: kellemes kis film, amit újra és újra meg lehet nézni a családdal. A friss remake szórakoztató és lendületes, és bár esélye sincs, hogy hasonlóan legendássá váljon, de jó adag lövöldözést és menő figurákat így is kapunk benne. És azt is megerősíti, hogy a Vadnyugat sokkal modernebb és sokszínűbb volt, mint ahogy eddig ábrázolták.
Mindhiába szeretnénk, ha nem így lenne, de a 30-as évektől kezdődően beült Hollywoodba egy mélyhangú ökölvívómozi-paradigma, amely azóta is cenzori szigorral szabja meg az egyszeri boxolók ábrázolhatóságának kereteit. Az a fajta alkotó-néző kompromisszum ez, amely szűk látókörében tökéletesen egysíkú és egyenmintájú műfajdarabokat tűr csak meg, és amely nem csak a boxolókat hősiesítő filmekre jellemző.
A híres színesbőrű amerikai sprinter, Jesse Owens életéről és karrierjéről készül filmet forgatni a Disney stúdió. Owens négy aranyérmet szerzett az 1936-os berlini olimpián, amivel állítólag igencsak feldühítette az árja faj felsőbbrendűségét szajkózó Führert.
Hátborzongató érzés az észak-koreai terrortámadást és atomháborút vizionáló Támadás a Fehér Ház ellen című filmről írni ezekben a napokban. Az viszont nem kérdés, mi lesz Antoine Fuqua filmjének sorsa: rossz emlékként sem fog sokáig kísérteni.
Egy sematizmusba fulladó polgárháborús akciómozit (A nap könnyei), egy lebutított, melodrámába hajló történelmi kalandfilmet (Arthur király), illetve egy valamivel sikerültebb, de továbbra is a megszokott panelekből építkező politikai thrillert (Orvlövész) maga mögött hagyva Antoine Fuqua visszatért New York utcáira, hogy 3 kilátástalan helyzetbe jutott zsaru kálváriájának bemutatásával tegyen kísérletet egy, a nagyvárosi mocskot felszínre hozó krimi elkészítésére.
Arthur király legendája, és a híres kerek asztal lovagjairól, az isten kardjáról, az Excaliburról, az ígéret földjéről, Camelotról és a hősi hadjáratokról szóló történetek az európai legendakincs világszinten egyik legismertebb mítoszkörét jelentik. Köszönhető ez természetesen annak a bűvöletnek (is), amelynek hatása alatt egy sor hollywoodi filmes ebből a legendakörből merítő, világsikerű alkotásokat dobott a mozikba. Kár, hogy az újabb és újabb feldolgozások egyre gyengébben sikerülnek, bizonyíték erre a legutóbbi, Antoine Fuqua-féle változat.