Címke: anime

Univerzum-kaleidoszkóp bálnával – Ayumu Watanabe: Kaijû no kodomo / Children of the Sea / A tenger gyermekei

2020. december 3. – írta

Álltál már valaha egy akvárium óriási üvegfelülete előtt, belefeledkezve a túloldal masszív víztömegében kavargó halak sokaságába? Ha esetleg gyerekként és egy nagyszabásúbb akvárium, mondjuk egy óceanárium hatalmas, változatos életközösséget bemutató tengerdarabkája előtt élted meg ezt a pillanatot, akkor nagyon fogod érezni ezt a filmet. Érteni nem biztos.

Egy család felnövéstörténete – Hosoda Mamoru: Mirai - Lány a jövőből

2018. december 7. – írta

Hosoda Mamorura kézjegyszerűen jellemző az, hogy egyensúlyt teremt a klasszikus japán animációs alkotásokra jellemző szélsőségek között, ezáltal pedig nem csak a hardcore rajongók számára, hanem szélesebb körben is fogyasztható művek kerülnek ki a kezei alól. Ami igazán különlegessé teszi a filmet az, ahogyan a különböző korosztályoknak szóló mondanivalóit tálalja egymást mellett, tökéletes harmóniában, formai választóvonal nélkül, így gyerekhez és szülőhöz egyaránt könnyen és egyértelműen eljut a számára fontos üzenet.

Tucatnyi animesorozatot indít a Netflix

2017. augusztus 3. – írta

A Netflix bejelentette, hogy 12 eredeti animesorozatot gyártat Japánban, ezek közül nem mindegyik készül „saját használatra”, a One-Punch Man címűt például a Hulu is forgalmazni fogja.

A japán Walt Disney – Hayao Miyazaki

2015. augusztus 6. – írta

2014 őszén, nagyjából egy évvel a Szél támad (Kaze Tachinu) című film amerikai mozibemutatója után, a Pixar rendezője és kreatív vezetője, John Lasseter fellépett a Ray Dolby amfiteátrumának színpadára, hogy átadja az Oscar-életműdíjat Hayao Miyazaki japán rendezőnek. Mielőtt átnyújtotta volna a szobrocskát, így méltatta Miyazaki életművét és annak hatásait: „Az animációs film a mozi kezdeteivel egyidőben indult történetében két olyan figura van, akit e művészethez való hozzájárulása mindenki más fölé helyez. Az egyikük Walt Disney, a másikuk pedig Hayao Miyazaki.”

Anime fesztivál Budapesten

2009. május 15. – írta

A Magyar Anime Társaság a manga- és animekultúra, illetve általában a klasszikus és modern távol-keleti (elsősorban, de nem kizárólag japán) kultúra népszerűsítése, bemutatása céljából, több éves hagyományaival összhangban ismét megszervezi az AnimeCont.

Óda a mozizáshoz – Satoshi Kon: Paprika

2007. október 15. – írta

Nem kell anime-rajongónak lenni ahhoz, hogy a Paprika című alkotást élvezhessük és értékelhessük. Egyrészt mert inkább csak a felszínen hordoz anime-sajátosságokat, másrészt mert ez a műfaj is ugyanolyan, mint bármelyik másik: tengernyi silány termék fölött ott villog néhány kiemelkedő és igazán figyelemre méltó darab. És ezek a figyelemre méltó darabok, nevezzük őket klasszikusoknak, (történelmi) kortól és (örökölt) kultúrától függetlenül bárki számára maradandó élményt jelenthetnek.

Akira fekete dobozban – Katsuhiro Otomo: Akira (DVD)

2007. február 15. – írta

2019, Neo-Tokió. A harmadik világháború után hamvaiból újjáéledt főváros újabb válságot él át. A tömeglázadások, terrorista akciók, rendőri-katonai beavatkozások mindennaposak. Aki éppen semmit sem akar felrobbantani, az a kivonulás és önkábítás különféle módozatai között válogathat, a vallási fanatizmustól a drogokig. A fiatalok motoros bandákba verődve, ön- és közveszélyes párbajokban tombolják ki szabadságvágyukat.

Virtuálisvalóság-reprezentációk a cyberpunk animében

2005. június 15. – írta

Az anime gyűjtőfogalom, amely a japán animációs filmet jelöli. Technikai szempontból többnyire hasonló az európai rajzfilmhez. A kettő azonban minden más tekintetben lényegesen különbözik egymástól. Az anime nem a nyugati rajzfilmek keleti megfelelője, hanem a mozgóképes médiacsoporton belül az élőszereplős filmek és a rajzfilmek mellett egy azokkal azonos rangú kategóriát képvisel. Míg a nyugati kultúrában a rajz- és animációs filmek többnyire a gyerek nézőközönség számára készülnek, addig Japánban az anime önálló médiaként tagolódik műfajokra, a nyugati élőszereplős filmeknek megfelelően. Az animék és a mangák jellegzetességének alapja, hogy szorosan kötődnek a japán emberek életéhez, látásmódjához, kultúrájához. A túlidealizáltság, a szélsőséges romantika éppúgy a japán kultúrából ered, mint a halál és az erőszak naturális ábrázolása vagy akár a szexuális nyitottság. De ilyen jellegzetesség: a tradíció és az újszerű technológiák montázsa, a fantázia lehetséges világaira való nyitottság a formák és a narratívák terén.

Friss film és sorozat

erdélyi filmtár

Szavazó

Mi a kedvenc kánikulai filmed?

Szavazó

Mi a kedvenc kánikulai filmed?

Friss film és sorozat