Tucatnyi animesorozatot indít a Netflix

2017. augusztus 3. – írta a szerk.

A Netflix bejelentette, hogy 12 eredeti animesorozatot gyártat Japánban, ezek közül nem mindegyik készül „saját használatra”, a One-Punch Man címűt például a Hulu is forgalmazni fogja.

A japán Walt Disney – Hayao Miyazaki

2015. augusztus 6. – írta Alexandru Vizitiu

2014 őszén, nagyjából egy évvel a Szél támad (Kaze Tachinu) című film amerikai mozibemutatója után, a Pixar rendezője és kreatív vezetője, John Lasseter fellépett a Ray Dolby amfiteátrumának színpadára, hogy átadja az Oscar-életműdíjat Hayao Miyazaki japán rendezőnek. Mielőtt átnyújtotta volna a szobrocskát, így méltatta Miyazaki életművét és annak hatásait: „Az animációs film a mozi kezdeteivel egyidőben indult történetében két olyan figura van, akit e művészethez való hozzájárulása mindenki más fölé helyez. Az egyikük Walt Disney, a másikuk pedig Hayao Miyazaki.”

Mesél a szél – Miyazaki Hayao: Kaze tachinu / The Wind Rises / Szél támad

2014. június 24. – írta Sándor Anna

Szél támad és felforgat mindent – csak embernek kellene maradni közben. Miyazaki Hayao utolsó rajzfilmjében a legendás japán repülőmérnök alakján keresztül fogalmazza meg még egyszer hitvallását alkotásról, békéről, harmóniáról – és mindezek ellehetetlenüléséről.

Anime fesztivál Budapesten

2009. május 15. – írta a szerk.

A Magyar Anime Társaság a manga- és animekultúra, illetve általában a klasszikus és modern távol-keleti (elsősorban, de nem kizárólag japán) kultúra népszerűsítése, bemutatása céljából, több éves hagyományaival összhangban ismét megszervezi az AnimeCont.

Óda a mozizáshoz – Satoshi Kon: Paprika

2007. október 15. – írta Székely Csaba

Nem kell anime-rajongónak lenni ahhoz, hogy a Paprika című alkotást élvezhessük és értékelhessük. Egyrészt mert inkább csak a felszínen hordoz anime-sajátosságokat, másrészt mert ez a műfaj is ugyanolyan, mint bármelyik másik: tengernyi silány termék fölött ott villog néhány kiemelkedő és igazán figyelemre méltó darab. És ezek a figyelemre méltó darabok, nevezzük őket klasszikusoknak, (történelmi) kortól és (örökölt) kultúrától függetlenül bárki számára maradandó élményt jelenthetnek.

Akira fekete dobozban – Katsuhiro Otomo: Akira (DVD)

2007. február 15. – írta Pataki Katalin

2019, Neo-Tokió. A harmadik világháború után hamvaiból újjáéledt főváros újabb válságot él át. A tömeglázadások, terrorista akciók, rendőri-katonai beavatkozások mindennaposak. Aki éppen semmit sem akar felrobbantani, az a kivonulás és önkábítás különféle módozatai között válogathat, a vallási fanatizmustól a drogokig. A fiatalok motoros bandákba verődve, ön- és közveszélyes párbajokban tombolják ki szabadságvágyukat.

Virtuálisvalóság-reprezentációk a cyberpunk animében

2005. június 15. – írta Ilyés István (Iván)

Az anime gyűjtőfogalom, amely a japán animációs filmet jelöli. Technikai szempontból többnyire hasonló az európai rajzfilmhez. A kettő azonban minden más tekintetben lényegesen különbözik egymástól. Az anime nem a nyugati rajzfilmek keleti megfelelője, hanem a mozgóképes médiacsoporton belül az élőszereplős filmek és a rajzfilmek mellett egy azokkal azonos rangú kategóriát képvisel. Míg a nyugati kultúrában a rajz- és animációs filmek többnyire a gyerek nézőközönség számára készülnek, addig Japánban az anime önálló médiaként tagolódik műfajokra, a nyugati élőszereplős filmeknek megfelelően. Az animék és a mangák jellegzetességének alapja, hogy szorosan kötődnek a japán emberek életéhez, látásmódjához, kultúrájához. A túlidealizáltság, a szélsőséges romantika éppúgy a japán kultúrából ered, mint a halál és az erőszak naturális ábrázolása vagy akár a szexuális nyitottság. De ilyen jellegzetesség: a tradíció és az újszerű technológiák montázsa, a fantázia lehetséges világaira való nyitottság a formák és a narratívák terén.

Anime-álom és pályacsúcs – Miyazaki Hayao: Sen to Chihiro no kamikakushi / Chihiro szellemországban

2002. november 15. – írta Varró Attila

„Miya-san legnagyobb baja, hogy minden egyes művével a világot szeretné megváltani, le sem ül a rajzasztalához úgy, hogy ne jelen korunk valamelyik égető problémája lebegjen szeme előtt.” Mamoru Oshii, a japán rajzfilmgyártás egyik oszlopos tagja 1995-ben hozta meg ezt a gunyoros ítéletet nemzete legismertebb animációs művészéről, az idén 61 esztendős Miyazaki Hayao-ról.

Szellem a gépben – Hironobu Sakaguchi: Final Fantasy: The Spirits Within / Final Fantasy – A harc szelleme

2001. július 15. – írta Hungler Tímea

A Toy Story óta, mely az első volt a kompjúter animálta rajzfilmek sorában, a CGI, vagyis a számítógép generálta látvány megszokottá vált a mozikban; a technika felhasználásával olyan klasszikus mesefilmek születtek, mint a Z, a hangya, a Dino vagy a Shrek. Jóllehet a technológiát a trükkmesterek nem egy nagyjátékfilm képi világának megteremtésében alkalmazták, az egészestés kompjúter-animációk ez ideáig a mesefilm zsánerén belül maradtak; a számítógép generálta szereplők, ha hordoztak is külsejükben emberi vonásokat, mégiscsak mesefigurák voltak.