Ablakok Andrej Arszenyevics kilencven évére – Tarkovszkij-portré

2022. április 4. – írta Ritter György

Csak közhelyszerű jelzőkkel, ismétlésekkel lehetne illetni azt, hogy mekkora hatással volt Andrej Tarkovszkij (1932–1986) munkássága a mozgókép művészetére. Nehéz újat mondani a 36 éve elhunyt rendezőről, aki ma lenne 90 éves – most is inkább csak „körbejárni” próbálom világát. Ugyanis bármilyen pár mondatos emlékesszé csak felületes rátekintés lehet egy olyan alkotóra, aki tisztán a képben hitt, mégpedig olyan képben, amely nézőjét átemelheti a transzcendenciába. 

A Zónán innen és túl – Csapón kívül 41.: Stalker / Sztalker, 1979

2019. március 16. – írta Tóth Gödri Iringó

Az orosz Andrej Tarkovszkij 1979-es filmje, a Sztalker a filmtörténet egyik sokat emlegetett alkotása, a mindenkori filmes kánon egyik alapfilmje, képi világát kritikusok és filmlexikon-szerkesztők egyaránt magasztalták, magasztalják. A negyven éve bemutatott mű egy cannes-i díjat hozott a rendezőnek (a 33. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon az Ökumenikus zsűri díját).

Férc(film)művek – A filmtörténet zsenijeinek közreműködése ismeretlen fércművekben

2017. augusztus 18. – írta Ritter György

Ismeri valaki Tarkovszkij üzbég krimijét vagy Bergman kémfilmjét? Netalán hallott-e arról, hogy Antonioni csatát dirigált egy szégyentelenül pocsék peplumban, amelynek legnagyobb értéke Anita Ekberg dekoltázsának látványa? Az archívumok mélyén meglepően ócska módon összefércelt alkotásokat lehet fellelni, amelyekben a filmművészet legnagyobb alkotóinak nem felismerhető kézjegyeit őrzik.

Tarkovszkij-archívumot árvereznek el

2012. november 7. – írta a szerk.

Az orosz filmrendező leveleiből, hangszalagjaiból és fényképeiből álló gyűjteményt fognak elárverezni Londonban.

Bergman hűséges – Beszélgetés Katinka Faragó producerrel

2010. november 15. – írta Kriston László

Katinka Faragó (74) a filmtörténet fontos szemtanúja. 1955 óta Ingmar Bergman munkatársaként, a maximumot megkövetelő mester mellett araszolt felfelé a ranglétrán: szkriptes naplóvezetőből előbb gyártásvezető, később producer lett, majd a Svéd Filmintézet és a Sandrew Metrodome produkciós igazgatója. A miskolci Cinefesten ő volt a játékfilmes zsűri elnöke, ott beszélgettünk vele.

Filmtörténet tizennégy részben (XIII.) – Kelet-európai újhullámok

2002. április 15. – írta Varga Balázs

Milos Forman, Andrzej Wajda, Jancsó Miklós és Dusan Makavejev ugyanolyan körülrajongott sztár lett a cannes-i promenádon, mint Jean-Luc Godard vagy Federico Fellini. A kelet-európai film nemcsak politikai pikantériája miatt lett érdekes, hanem az újhullámos kísérletezés eredeti és izgalmas csapását jelentette.

Az irodalom visszavág – A sci-fi története 4/3. (1959–1977)

2001. május 15. – írta Varró Attila

A tudományos fantasztikum keserédes pubertásévei után felnőttkorba lépett: a felhalmozott anyag rendszerezésre, elmélyítésre kerül, a műfaji korlátok megszilárdulnak. A rangos irodalmi művek pedig egészen a 70-es évek közepéig kísérik a műfaj útját.