Magyarország jön utánunk – Tóth Barnabás: Mesterjátszma

2023. október 25. – írta Vigh Martin

Tóth Barnabás az Akik maradtak után maradt a történelmi (fél)fikciónál, és Stefan Zweig elbeszélését kiindulópontnak használva olyan filmmel jelentkezett, amelyet akár Köbli Norbert is írhatott volna 2010-es évek közepén. A Mesterjátszma működőképes műfaji gépezet, ám túl sokat akar beleszuszakolni a szűk másfél órás játékidejébe.

OK, communist boomer! – Szabó István: Álmodozások kora (1964)

2020. június 13. – írta Soós Tamás

Bár a filmkritika és maga Szabó István sem sorolja a legsikerültebb filmjei közé, az Álmodozások kora 55 év múltán is ropogósan friss, szellemes munka, ami olyan nyelven és olyan problémákról beszél, amivel könnyen azonosulhatnak az ún. mai fiatalok. Generációzás, kapunyitási pánik, teszetoszaság: ha ma születne, Reisz Gábor rendezné, és Szabó Benedek írná a zabolátlan álmodozások filmzenéjét.

„A répa baba” – Beszélgetés a 85 éves Sára Sándorral

2018. május 21. – írta Soós Tamás

Sára Sándor márciusban megkapta a Kossuth-nagydíjat. A legendás operatőr ennek apropóján elmesélte, miért fordult a történelmi filmek felé, hogyan próbálták ’56 után félreállítani, és miért terjesztette a korszak egyik emblematikus rendezője, hogy géppuskával kergette a forradalom alatt. Sára felelevenítette, hogyan éheztek a magyar filmesek Cannes-ban, miért tölt be különleges szerepet az életében Erdély, de elárulta azt is, mit gondol Szabó István ügynökmúltjáról, és miért nem akarta Máté Pétert főszereplőnek az első rendezésében.

A Szerelem és a 45 év után újra felvett szmoking – Csapón kívül 10.: Makk Károly: Szerelem

2016. szeptember 18. – írta Tóth Gödri Iringó

Makk Károly Szerelem című filmje egyszerre aktuális a 45 éves évfordulója, a restaurálása és a Cannes-i újrabemutatása, illetve az 56-os téma felvillantása által, úgyhogy nálunk is minden a Szerelem körül forog, már csak új sorozatunk debütje kapcsán is.

Elveszett gyerekek városa – Erdőss Pál: Budakeszi srácok

2007. január 15. – írta Besze Flóra

Ötvenhat büszke-szomorú emlékművei: vissza- és megemlékezések, könyvek, előadások, filmek tűzdelik az ötvenedik évfordulót. Elkészült ez a film is, nem világos, hogy kinek-minek. A Budakeszi srácok olyan, mint amikor az ünnepség alatt szorít a cipő: feszélyezett sokperces csend. Kimérten átnyújtott, találtnak hazudott, átírt emlék – a néző elpirul, amiért szinte jobban érzi, mi hogy volt. Így nem történhetett.

Magyar forradalmi barbifilm – Szilágyi Andor: Mansfeld – Magasabb szempontból

2007. január 15. – írta Gagyi Ágnes

Mansfeld Péter, egy budapesti magánfodrász fia, a Rákosi Mátyás Tanintézetben szerzett esztergályos ipari szakdiplomát. Az 1956-os forradalom idején a Széna téri ellenálló csoportot segítette – először el akarták küldeni, mert túl fiatalnak találták, de később gépkocsis összekötőként mégis együttműködött az ellenállókkal. November 4. után fegyvereket gyűjtött össze, és elrejtette őket, hogy elő lehessen venni, ha ismét kitör a forradalom.

Két dolog, ami kell – Goda Krisztina: Szabadság, szerelem

2007. január 15. – írta Varga Anikó

Az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulójának tiszteletére (illetve alkalmából) született számos film közül már erőteljes reklámkampánya által is kivált Szabadság, Szerelem első pillanattól kezdve világosan jelezte, hogy olyan alkotás kíván lenni, amely az ’56-os eseményekről – korosztály illetve országhatárok tekintetében egyaránt – a lehető legszélesebb közönségnek szól.