Mozgásban vagy szövegben rögzítve? – Képátvitelek. Tanulmányok az intermedialitás tárgyköréből. Sapientia-könyvek 2.

2002. október 15. – írta Virginás Andrea

A Sapientia-könyvek sorozatában másodikként napvilágot látott tanulmánykötet a médiumok egymásra hatásának bonyolult viszonyrendszerébe nyújt betekintést. A szerkesztő, Pethő Ágnes, a kolozsvári BBTE Magyar Tanszékéhez és a Sapientia Kutatási Programok Intézetéhez kapcsolódó fiatal kutatók szövegeiből készített válogatást.

„Kognitív” együttlét – IX. Laterna Magica konferencia – A tér és az idő filmi reprezentációja. Pécs, 2002. szeptember 16–18.

2002. október 15. – írta Király Hajnal

A pécsi Laterna Magica-kör által kilencedszer megszervezett (másodszor nemzetközi) filmes konferencia címe egyszerre tűnhet rendkívül igényesnek és konvencionálisnak. Igényesnek, mert idő és kép viszonyának reprezentációja egyetemes művészettörténeti és elméleti, sőt tudományos kérdésekkel érintkezik, és konvencionálisnak, ha ebben a viszonyban csupán egy állandóan visszatérő, de a filmi jelenség komplexitását, befogadásának mechanizmusát nem kielégítően megvilágító kérdésfeltevést látunk.

Amikor észrevétlenül elcsábulunk – Szerelem, erotika, Wong Kar-Wai

2002. július 15. – írta Virginás Andrea

Egy homoszexuális viszony Argentínában és tangódallamokban és egy heteroszexuális kapcsolat Hongkongban és csellószólóban – avagy hogyan íródik a Kar-Wai-féle Nagy Szerelmes Film Szótára.

Világunk fekete-fehérben – Színhatások Wim Wenders Berlin felett az ég és Lisszaboni történet című filmjeiben

2002. június 15. – írta Boda-Székedi Eszter

Micsoda az élet sokszínűsége és sokfélesége a művészet adottságaihoz képest? Mennyiben hivatott a mozgókép a valóság ábrázolására? Az élethez látszólag közelebb álló színes film nem ritkán csak szegmentumokat képes ábrázolni, míg a fekete-fehérnek több az esélye, hogy a lényegre irányítsa a figyelmet.

Esztétika vs. elmélet? – A képi reprezentáció problémái – Filmelméleti konferencia, Pécs, november 5–7.

2001. december 15. – írta Kiss Miklós, Sári László

Az ez év májusában Pécsett megrendezett nemzetközi kognitív filmelméleti konferencia sikerén felbuzdulva, a városban működő Laterna Magica Egyesület újból Pécsre invitált neves külföldi és hazai filmes szakembereket. A november elején lezajlott háromnapos rendezvény – mely immár az egyesület negyedik filmakadémiájának második ülése volt – ezúttal A képi reprezentáció problémái címet kapta, s a szélesen értelmezhető tematikának köszönhetően a konferenciára leadott jelentkezések száma minden várakozást felülmúlt.

Cselekmény-cselekménymentesség – Az alkotás megint kifog a kritikán

2001. november 15. – írta Saszet Ágnes

A cselekmény-cselekménymentesség az irodalom- és filmesztétika egyik legelnagyoltabban kezelt, és legkevésbé kidolgozott fogalma. Mi a cselekmény definíciója, ha van? A cselekmény meghatározása, a cselekmény kibontakoztatásának a módja egy adott kor önreflexiója is egyben. Mit értünk cselekménymentességen? Valóban cselekménymentesek lennének az ún. „cselekménymentes” filmek?

Aki és a mozi – A mese dekonstrukciója Aki Kaurismäki Juha (1998) című filmjében

2001. november 15. – írta Király Hajnal

Siunattu teknologia – ez áll finnül a Kaurismäki-fivérek közös internetes honlapjának címeként. Jelentése – Áldott technológia – azonban korántsem felel meg a filmrendező testvérpár, Mika és Aki művészi előfeltevéseinek, amelyek különböző módon és mértékben teljesítik ki az irónia „egyet mond és mást ért” alapelvét.

Egyszer volt, hol nem volt – A narratív világkép és a koherens történet alternatívái a filmkultúrában

2001. november 15. – írta Mihály István

A szilárd, egységes, koherens világ, vagy legalábbis: világkép már jó ideje inkább vágyálom, mint valóság. Pontosabban: sokak számára már nem is vágyálom. A modern ember még értékvesztésként, tragikusan éli meg a fragmentáltságot, amelyet a vérbeli posztmodern polgár egyenesen ünnepel. A modern embernek Nagy Elbeszélésekre, Történetekre van szüksége, hogy életének célt, tartalmat adjon, és szorongását enyhítse, a posztmodern szubjektum nem bíbelődik ilyesmivel.

„A zene nem zene, a szöveg nem szöveg” – Új narrativitás a Balázs Béla Stúdió kísérleti filmjeiben

2001. november 15. – írta Győri Zsolt

A történetmentesség fogalma – amennyiben történeten a világot sajátos és analitikus fikciós stratégiákkal megközelítő „eseményt” értünk – összeegyeztethetetlen a mozgóképpel. A filmmédium maga az a fikciós stratégia, mely a világról való gondolkodás új módszereit, formai-technikai perspektíváit megteremti, ez által egy vizuális alapokon szerveződő világot és a fikcionalitás új korszakát fedezi fel.

„Mozgás-kép"-filozófia – Gilles Deleuze: A mozgás-kép. Osiris Kiadó, Budapest, 2001

2001. szeptember 15. – írta Győri Zsolt

A filmet eddig rosszul olvastuk – jelenti ki Deleuze – csak a film filozófiai olvasata feszítheti szét a filmet „megszálló” legkülönfélébb elméletek erőltetett fogalomrendszerét.