Nácik és kultúrpolitika – Claudio Poli: Hitler versus Picasso and the Others / Hitler kontra Picasso

2018. június 21. – írta Beretvás Gábor

Hogyan viszonyul a nácizmus a művészeti izmusokhoz?

„Lövöldözős videójátékban játsszuk el, hogyan vitték el a zsidókat” – Beszélgetés Révész Bálinttal, a Nagyi Projekt (Granny Project) rendezőjével

2018. május 28. – írta Soós Tamás

Május 30-án a TIFF-en vetítik az elmúlt évek egyik legeredetibb, legfrissebb magyar dokumentumfilmjét, a Nagyi Projektet. Révész Bálinték három nagymama, egy angol kódfejtő, egy magyar holokauszt-túlélő és a Harmadik Birodalomba beleszerető német sorsán keresztül beszélnek az európai történelemről, valamint az unokákat és nagyszülőket összekapcsoló, euforikus kapcsolatról. A film rendezőjét az indonéziai dzsungel közepén értük utol, hogy populista ideológiák és világháborús videójátékok mellett arról is beszéljünk vele, miért adták eredetileg azt a címet a filmnek, hogy A bennünk élő náci.

Híd a generációs szakadék felett – Révész Bálint: Granny Project

2018. május 17. – írta Rácz Viktória

Három egyetemista srác úgy dönt, hogy olyat csinálnak, amit nagyon kevesen: lelkes odafigyeléssel hallgatják meg nagymamáik történeteit. A Granny Project az a film, ami után azonnal fel akarjuk majd hívni a nagyszüleinket.

Giccsek és más állatfajták – Tom Barton-Humphreys: România neîmblânzită / Szelídítetlen Románia

2018. április 18. – írta Jakab-Benke Nándor

Egy büszkén román természetfilm, ahol a stáb legfontosabb tagjai angolok, amit egy francia szupermarket-lánc szponzorizált, és amiben az egyetlen emberi szereplő egy hargitai rendszámú traktoron száguld.

Fényképezőgép négy keréken – Agnès Varda - JR: Visages, villages / Faces, Places / Arcélek, útszélek

2018. március 21. – írta Fám Erika

Sajátosan dokumentarista road movie Agnès Varda és JR (francia street-artist, fotográfus, vizuális művész) Visages, villages (Arcélek, útszélek) című filmje, amely egy tudatosan megszerkesztett, jól irányzott technikai forgatókönyv szerint alakított eseménysort közvetít, és amelyben a véletlennek legalább akkora szerepe van, mint a konceptualizmusnak.

A rabszolganő meséje – Tuza-Ritter Bernadett: Egy nő fogságban

2018. február 12. – írta Rácz Viktória

Tuza-Ritter Bernadett első dokumentumfilmjével belépett azon alkotók sorába, akik bebizonyították, hogy a kamera életeket menthet.

„Az élet nehéz, de az embernek mindent át kell élnie. Még a saját halálát is” – Csép Sándor-portré

2017. december 21. – írta Kacsó Edith

Csép Sándor a romániai magyar televíziózás egyik „atyja” volt, aki Bodor Pál mellett kezdte a tévés szakmát. Mindig is újságíró szeretett volna lenni, bár papfiúként  teológiát is tanult, majd filozófiát végzett. Nagyratörő, művelt, tájékozott volt, elveihez mindig hűen ragaszkodott, felelősségteljes és céltudatos volt. Mindezek  mellett azonban értelmes és érzelmes volt egyaránt. Ezen tulajdonságai a terepen is megmutatkoztak, megtalálta a hangot a tudóssal, színésszel, íróval éppúgy, mint a piaci kofával, vásárlóval, parasztemberrel. Munkásságával egyértelműen beírta nevét az erdélyi és az egyetemes magyar kultúra történetébe.

Riport, ankét, dokumentumfilm – Tallózás a régi Magyar Adás (1969‒1985) szalagtárából

2017. december 16. – írta Simonffy Katalin

„A hetedik erdélyi magyar hetilap, vagy a hetedik erdélyi magyar színház, vagy a romániai magyar panasziroda, vagy a nép ügyvédje, vagy erdélyi magyar koncertiroda, vagy inkább mindez együtt akart lenni és részben volt is a román tévében 69-től su­gár­zott magyar nyelvű műsor(nekünk és akkor mindenkinek A MAGYAR ADÁS).”¹

Selfie nation – Szergej Loznica: Austerlitz

2017. december 7. – írta Buzogány Klára

A mesterségesintelligencia-kutató matematikusból lett, nemzetközi hírű ukrán filmrendező másfél tucat dokumentumfilm és három játékfilm után meglehetősen kísérleti alkotással állt elő 2016-ban (a film idén, november végén érte el a romániai mozikat). Nyilvánvalóan minimális költségvetésből, apró stábbal, minimális technikai befektetéssel tart tükröt a 21. századi fogyasztói társadalom – ezúttal a történelmi emlékhelyek fogyasztói – elé.

A népi… – Kósa Ferenc tízezer napja

2017. november 21. – írta Ritter György

Távol van a magyar film virágkorának számító ’60-as évek, hiszen egyik legifjabb alkotója, Kósa Ferenc is élete nyolcadik évtizedéhez érkezett. Társszerzőivel, Csoóri Sándorral és Sára Sándorral két évtizeden át forgatott történelmi parabolái ugyan részét képezik a filmművészeti kánonnak, de az életmű szintézise még mindig nem találta meg a Jancsó-Hernádi pároshoz hasonlóan az őt megillető helyet.