Krip Tóni hihetetlen kalandjai a zűrben – Foszforoszos bosszú a Boszporuszon

2006. december 15. – írta Dunai László

A Véres lábnyomok a levegőben című fergeteges Ugate Kriszti-adaptáció után itt az újabb, még jobb, még eredetibb, még fenomenálisabb, még mégebb folytatás. A könyv az írónő legelvetemültebb rajongói előtt is szinte ismeretlen, mivel sokáig nem is neki tulajdonították a művet, hanem egy bizonyos Iszok Abszintot-nak.

Vadkeleti történet – Foszforos Bosszú a Boszporuszon

2006. december 15. – írta Tóth Szabolcs

Vadnyugati történet a szintén vad keleten, nyugati színészekkel, keleti statisztákkal, vadkeleti helyszínen, vad producerekkel, nyugatkeleti minőségben, vadkeletnyugati kamerabeállítás nyugativadkelet rendezővel, nyugatvadkeleti izgalmakkal a vad nyugtatók keletén.

Veszett a fejsze drájv – Írta: David Lynch

2006. december 15. – írta Székely Csaba

KÜLSŐ, ÉJSZAKA. ORSZÁGÚT – Sötét. Autó fényszórója vetül az országútra. Csak a sárga csíkokat látjuk az úton: egy hasmenéses csirke szaladhatott itt végig. Az országút hirtelen eltűnik. Elveszett. A film címe közeledik felénk, és nekicsapódik a szélvédőnek. Az autó befordul az árokba, és kigyullad. Egy férfi mászik ki a roncsok közül, körülnéz, és elkezd táncolni. A kocsi rádiójából Roy Orbison szól.

Magyar forradalmi közjátékfilm – Besenyő Attila filmrendezővel a kulisszák mögött

2006. december 15. – írta Horvát Zsolt

Az interjúalannyal egy krasznojarszki kávézóban találkozom. A menüből találomra választok, bmpqmoc imse. A csészén, amit kihoznak, Putyin arcképe. Szakállasan, tüskekoronával, és glóriával a feje körül. Megfordítom a csészét, a másik oldalán egy meztelen nő. Szakállasan, tüskekoronával, és glóriával a feje körül. Kegyeletsértést gyanítok a dologban, de nincs rá időm, mert interjúalanyom neheztelő arckifejezésemet látva bólint, cigarettázik, és azt mondja: ez még semmi, látnád, mit csináltak a kávédból. És igaza van. A kávé tulajdonképpen két deci vodka, némi szesszel felöntve. Meghökkent arckifejezésemet látva a pincér szabadkozik, és markából röstelkedve beejt a csészébe két kávészemet.

Az Antarktiszi Nemzetközi Jéghegy Csúcsa Filmfesztiválról

2006. december 15. – írta Váró Kata Anna

Jó az, ha az ember lánya jóban van a főszerkesztőjével, mert ha nem, akkor igen hamar elküldhetik melegebb éghajlatra. Még nem tudom mivel érdemeltem ki, de engem legutóbb nem is Szibériába, hanem egyenesen az Antarktisz legtávolabbi csücskébe száműztek, hogy: „no, majd onnan hozz nekünk fesztiválbeszámolót!” Nagy lehet a bűnöm, mert a szállást és az útiköltséget is fizették! No, de sebaj gondoltam, rajtam nem fognak ki. Ha menni kell, hát megyek és CSAKAZÉRTIS tudósítok.

A kísértetek sosem sírnak – Pedro Almodóvar: Re-Volver

2006. december 15. – írta Papp Attila Zsolt

Almodóvar mindig képes meglepni hűséges nézőit. A spanyol Mester legújabb vállalkozásával ismét bizonyította, hogy képes az állandó, folyamatos megújulásra, kísérletezőkedve töretlen. Volver című játékfilmjének kirobbanó kritikai és közönségsikere késztette arra, hogy belevágjon a film folytatásába.

Szerelem és éhség Hong-Kongban – Wan Awas Wai: Lágytojásra hangolva

2006. december 15. – írta Tóth Orsolya

A Lágytojásra hangolva című film egy szuperközelivel kezdődik. Holdbéli azonosítatlan tájnak tűnik elsőre, a kamera hihetetlen lassúsággal hátrál és körülbelül öt perccel később a nézők érzékszervei azonosítják a tepsiben sülő tükörtojás illatát. Tapasztalatainak köszönhetően az ember képes arra, hogy új kapcsolódásokat teremtsen a tárgyak és az azokhoz tartozó érzelmi és érzéki motivációk, emlékképek között. 2046-ban vagyunk. Egy férfi zöld színű, vajszerű maszlagot ken egy száraz kenyérdarabra. A hatalmas rumliban reggeliszerű aktust figyelhetünk meg. A főszereplőt a későbbiekben is többször látjuk a vászon díszletei között.

„Persze, hogy vannak terveim…” – Interjú egy feltételezett filmrendezővel

2006. december 15. – írta Felméri Péter

Závodszky P. Aladár, az Akadémia kitüntetett riportere azon a verőfényes csütörtöki délelőttön interjúra indulva véletlenül otthon felejtette a szemüvegét, de mivel már így is késésben volt, nem fordult vissza érte, remélve, hogy ez egyszer nélküle is boldogulni fog. Így, ha kicsit ziláltan is, de pontban fél tizenkettőkor bekopogott az ajtón…

Alter-Native 100 – 2093 Marosvásárhely, tudósítónktól

2006. december 15. – írta Gáspárik Attila

Lézerjátékkal és élő Mars-közvetítéssel vette kezdetét a 100. marosvásárhelyi Alter-Native filmfesztivál. A sok világsztár természetesen nem hagyta ki az eseményt, kis helikoptereik egymás után szálltak le a marosvásárhelyi Kultúrpalota tetejére, ahol a szervezők részéről Gáspárik Attila bácsi köszöntötte őket. A fesztiválalapító vadonatúj ezüst járókeretével jelent meg, a több ezres tömeg előtt.

A templomot s az iskoláját! – Erdélyi Magyar Telenovella, II. évszak, 67. rész

2006. december 15. – írta Zágoni Balázs

Helyszín: Öcsiék lakása. Öcsi befejezte levelét Markó Bélának, amelyben leírja az erdélyi magyarok helyzetének megoldására tett radikális javaslatait. El is küldené, de a trafikban elfogyott a bélyeg. Diverziót sejt a dolog mögött, és átmegy Inkognitóba. (A következő részben már Inkongnitóból küld képeslapot szüleinek.)