Kritika | Titkok a kertben / Landscapers (HBO) Kritika | Titkok a kertben / Landscapers (HBO)

Úgy gyilkolj, szívem, mint a moziban

Titkok a kertben / Landscapers (HBO)

ÉRTÉKELD A FILMET!
Titkok a kertben
Will Sharpe
2021

A Filmtett szerint:

0

A látogatók szerint: 0

0

Szerinted?

0

Szerelmi és bűnügyi történet különös elegye a Titkok a kertben, üdítően – bár egy idő után fárasztóan – önreflexív vizuális stílussal és nagyszerű alakításokkal.

„Ez egy igaz történet” – jelenik meg a felirat a Titkok a kertben (Landscapers) című, a múlt év végén az HBO platformjain debütált minisorozat elején, majd az „igaz” szó eltűnik, hűlt helyét hagyva maga után, és ennyi marad: „Ez egy történet”. Az elsőre egyszerű gegnek tűnő mozzanat nagyon is jelentőségteljessé válik a négy epizódból áll széria megtekintése során, annál is inkább, hogy egy olyan képsorba ágyazódik, amely ugyanerre az önreflexív, „önleleplező” üzenetre erősít rá. El sem kezdődik a cselekmény, máris nyilvánvalóvá válnak a forgatási körülmények: a csapó elhangzása után az ügyfeléhez siető ügyvéd műesőben vág át a londoni tereken, utcákon. Az ügyfél pedig nem más, mint – erről is szűkszavú feliratban értesülünk – Susan Edwards, akit azzal vádoltak meg 2014-ben, hogy férjével, Christopherrel együtt aljas indokokból eltették láb alól a nő szüleit: a Wycherley-házaspárt lelőtték, majd azok vidéki házának kertjében elásták, hogy közel másfél évtizeden át hazudjanak az öregek hollétéről. Nem lényegtelen adalék, hogy eközben felélték áldozataik összes pénztartalékát, lényegében ez vezetett a lebukásukhoz is. Dióhéjban ez volt az a bűntény, amely annak idején, ahogy mondani szokás, megrázta Angliát: az Edwards-házaspárt 25 évnyi börtönre ítélték, a különös az, hogy mindmáig fenntartják ártatlanságukat, holott a bizonyítékok egyértelműen ellenük szólnak. A sorozat alkotói, Ed Sinclair és Will Sharpe épp ebből indul(hat)tak ki – az ártatlanság fölöttébb bonyolult kérdéséből.

Amikor megismerkedünk velük, úgy tűnik, Edwardséknál ártalmatlanabb és szerethetőbb házaspárt keveset hordoz hátán a Föld. A férj és feleség közti gyengéd harmónia tapintható, és eleinte alig tűnik fel, hogy a Christopher által nejére nagyon gyakran használt „törékeny” kifejezés váltakozik a „te vagy a főnök” kijelentéssel – ezek az apró, egymásnak látszólag ellentmondó kommunikációs jelek képzik meg a kapcsolat sajátos dinamikáját. Olivia Colman és David Thewlis (össz)játékáról csak szuperlatívuszokban lehet beszélni, túlzás nélkül állítható, hogy ez a sorozat legfőbb erénye, pedig igencsak pretenciózus alkotásról van szó. A színészválogatásra általában nem lehet panasz, a mellékszereplők is brillíroznak: Kate O'Flynn, Samuel Anderson és Daniel Rigby londoni zsarualakításai a fekete komikum elemeivel színezik a szálak felgöngyölítésével amúgy is egyre sötétebbnek tűnő történetet. Mintha a Bonnie és Clyde önironikus, angol vidéki változatát látnánk, oly módon, hogy a kertvárosi bűntény eleve csak egyfajta mozgóképes legendáriummal összevetve képes az üldözött szerelmesek bűntörténetévé nemesedni; mintha egy áruházi tolvaj Robin Hoodot játszana. A Warren Beatty és Faye Dunaway főszereplésével készült klasszikus ugyan nem jelenik meg a felvonultatott filmes idézetek között, annál inkább Gary Cooper és Gérard Depardieu filmjei: a Colman alakította feleség módszeresen építi fel magának azt a szélesvásznú álomvilágot, amelyben a mindennapi élet apró és jelentős eseményei egyaránt regényes módon átértelmeződnek. Férje pedig, akiről majdnem végig úgy tűnik, hogy ő tartja ellenőrzés alatt a dolgokat, egyre inkább a nő életét kezdi élni – egy életet, amely eleve nem valóságos és nem életszerű.

A Titkok a kertben vizuális stílusa ennek a nézőpontnak a követésére épül: már a kezdetektől felfedi önnön műviségét, számtalan elidegenítő effektust, vállaltan fikciós filmnyelvi megoldást, önreflexív elemet alkalmaz (a színekkel való játék, kibeszélés a képből, a filmkészítés kellékeinek felvillantása, a filmes álomvilág és az elbeszélés valósága közti határok elmosódása, egyebek), és ez eleinte kifejezetten üdítő élménnyé teszi a szériát, amely jó érzékkel nem nyújtózkodik tovább négy epizódnál (akárcsak egy másik, hasonló témájú brit minisorozat, a Des, amelyben három rész erejéig volt szufla). Mégis, egy idő után, a „kevesebb több lett volna” érzése kerítheti hatalmába a nézőt, aki alig képes követni, milyen logika alapján történik egy-egy vizuális fordulat – nálam ez a mozzanat nagyjából akkor következett be, amikor a bűntény rekonstruálása során minden átmenet nélkül forgatási díszletek közé csöppentünk. A befejező epizód stiláris tűzijátéka feszíti ezt a végletekig: míg a bírósági tárgyalás (vagyis a „szürke valóság”) fekete-fehérben zajlik, az elkövetett bűn és az azzal összefonódó párkapcsolati dráma megelevenítése egy izgalmas, színes westernfilm keretei közt történik – kétségtelenül izgalmas és sokatmondó megoldás, de újszerűnek nemigen mondható.

Az illúzió felülírja a valóságot, a fikció újraértelmezi (sőt újrateremti) a tényeket – mégis van valami kényelmetlen a befejezés szándékoltan gicces, mímelt romanticizmusában. A gyilkosság hátteréről ugyanis egyre sötétebb részletek derülnek ki: bepillanthatunk egy diszfunkcionális családi élet kulisszái mögé, szeretetlenséggel, alkoholizmussal, szexuális bántalmazással. Mindezeket azonban nehéz morális értelemben legitimáló tényezőként elfogadni, amikor a bizonyítási eljárás során nyilvánvalóvá válik, hogy a bűntényt előre megfontoltan, hidegvérrel és nem utolsósorban nyereségvágyból követték el. Az ellentmondás a sugallt kép és a felsorakoztatott tények, a hazugságok és a fantázia közt mintha szétfeszítené a végére az elbeszélést. „Csakis az igazat mondd” – ezt tanácsolja feleségének a férfi, mielőtt feladnák magukat, és ez az igazság oly módon nyer poétikus értelmet, akár egy mozifilmben.

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?
Titkok a kertben

Titkok a kertben

Színes és fekete-fehér bűnügyi, filmdráma, tévésorozat, 2021

Rendező:
Szereplők: , , , , , , Teljes filmadatlap

A Filmtett szerint:

0

A látogatók szerint:

0

Szerinted?

0

Friss film és sorozat

  • Fekete telefon

    Színes horror, thriller, 103 perc, 2021

    Rendező: Scott Derrickson

  • Thor: Szerelem és mennydörgés

    Színes akciófilm, fantasy, képregényfilm, 125 perc, 2024

    Rendező: Taika Waititi

  • A gyilkos járat

    Színes akciófilm, 124 perc, 2022

    Rendező: David Leitch

  • Fenevad

    Színes akciófilm, kalandfilm, thriller, 93 perc, 2022

    Rendező: Baltasar Kormákur

Szavazó

Melyik zenész életéből néznél biopicet?

Szavazó

Melyik zenész életéből néznél biopicet?

Friss film és sorozat

  • Fekete telefon

    Színes horror, thriller, 103 perc, 2021

    Rendező: Scott Derrickson

  • Thor: Szerelem és mennydörgés

    Színes akciófilm, fantasy, képregényfilm, 125 perc, 2024

    Rendező: Taika Waititi

  • A gyilkos járat

    Színes akciófilm, 124 perc, 2022

    Rendező: David Leitch

  • Fenevad

    Színes akciófilm, kalandfilm, thriller, 93 perc, 2022

    Rendező: Baltasar Kormákur