Októbert 6-án, szombaton a Bocskai-ház Óváry termében a Magyar Nemzeti Filmalap delegációja, Divinyi Réka forgatókönyv-fejlesztési igazgató, valamint munkatársai, Benkő Orsolya, Hegedűs Bálint és Maruszki Balázs forgatókönyv-fejlesztők kerekasztalt tartottak pályázási lehetőségekről, forgatókönyv-írásról és -fejlesztésről, de néhány insider-infót is megtudhattunk arról, milyen történeteket finanszírozna szívesen az intézmény.
A beszélgetés első felében praktikusra vették a hangot, és a pályázás folyamatáról, követelményeiről meséltek, míg második felvonásban worshop-felállásban a jelenlévők is megoszthatták filmterveiket, forgatókönyvüket, fontos szakmai javaslatokat, ötleteket követően.
Bárki pályázhat, de a buszsofőrök csak referenciával
A két éve alakult Magyar Nemzeti Filmalap elődjéhez, az MMK-hoz (Magyar Mozgókép Közalapítvány) képest elsősorban díjtalan, szinte bárki számára hozzáférhető pályázási lehetőséget kínál. Pályázási díjat ugyanis csak annak kell fizetnie, aki egyszerre több forgatókönyvet szánt elbírálásra. Az intézmény a 6-os lottó adójának 80%-át, évi 5 milliárd forintot kínál fel a sikeres pályázóknak, akik forgatókönyvet, treatmentet küldhetnek forgatókönyv-fejlesztésre, illetve filmterv kialakítására, de akár kész filmmel is igényelhetnek marketingtámogatást. A pályázás nyitott a budapesti Színház és Filmművészeti Egyetem hallgatói számára, de nem csak, ugyanis bárki pályázhat, aki készített már egészestés, moziban levetített filmet, vagy kellő produceri referenciával erősíti meg beküldött filmtervét. A forgatókönyv-fejlesztésre beküldött könyvek első körben egy ún. olvasópróbán vesznek részt, mely nem szűrőpróba, innen kerülnek a forgatókönyv-fejlesztési osztály kezére, mely a könyv esetleges visszautasítása esetében is elbírálja az alkotást, útmutatást, véleményt kínál az író számára. A támogatott forgatókönyvek esetében a forgatóköny-fejlesztők több körben is konzultálnak az alkotóval, javítanak és dolgoznak a könyvön, ez esetben az író részesül egy bizonyos anyagi támogatásban, azonban a film elkészítésének támogatása még nem garantált, ez a fejlesztési folyamat végén dől el.
Kopogtass az ajtókon, és légy következetes
Az intézmény képviselői második körben műhelyszerű, interaktív beszélgetést szerveztek, mely alatt a jelenlévők saját filmötleteiket pitchingelhették. A jelenlevő forgatókönyv-fejlesztők elmondták, mindnyájuk ízlése különbözik, ezért a könyvek olvasásakor különböző dolgokat keresnek a történetben, az elbírálás természetesen ettől még nem objektív, azonban a pályázók biztosak lehetnek abban, hogy semmi sem kerüli el bíráik figyelmét: függetlenül attól, hogy elfogadnak vagy elutasítanak egy könyvet, döntésüket szakmai tudásuk által támasztják alá. Arra is volt azonban példa, hogy elutasított könyv mellé külföldi producer vagy támogató intézmény állt, ez esetben az MNF is biztosította támogatásáról az alkotókat.
Az elsőfilmesek leggyakoribb kérdése, és legnagyobb nehézsége a szakmán belüli elismerés megszerzése. Divinyi Réka szerint a zárt körökben is vannak repedések, önmagával példálózva megnyugtatott, hogy a legnehezebb lépés eljutni a nullától az egyig: pályája kezdetén az ő forgatókönyve is számos elutasító legyintést kapott, míg a nagy igen elhangzott volna. Réka arra biztat, hogy a szakmai felkészülést és a diplomaszerzést tekintsük kapcsolatépítő folyamatnak. Mese nincs: könyökölni, szemtelenkedni kell, az egyik út az, hogy ismeretségen keresztül juttatjuk el egy producer asztaláig könyvünket, a másik, hogy kopogtatunk, míg ajtót nem nyitnak. A sikerhez vezető út azonban nem csak eddig tart: ha egy producer szóba áll veled, rendszerint arra utasít, hogy öt perc alatt, vagy két mondatban foglald össze filmtervedet, és az egész a tálaláson bukik, mert az alkotó nincs felkészülve a pitchingre. Sok esetben nagyon jó forgatókönyvek azért végzik az íróasztalfiókban, rosszabb esetekben a kukában, mert az író nem számolt a könyv rövid, de tartalmas, figyelemfelkeltő szinopszisának kidolgozásán. Az MNF képviselői pedig joggal állítják, hogy ha nem tudod két mondatban úgy összefoglalni a filmedet, hogy az minden, a néző szempontjából fontos információt hordozzon, illetve figyelmet, kíváncsiságot keltsen, akkor még benned is érlelődnie kell a történetnek.
A műhelymunka alatti pitchingen elhangzott filmötletek, valamint ezek megbeszélése betekintést nyújtott mindabba, amire kíváncsi az adott intézmény, valamint melyek azok a kérdések, melyek az alkotó fejében is el kell hogy hangozzanak, még a pályázási folyamat megkezdése előtt. Kezdeti fázisban, a könyv elkészülése után fontos olyasvalakivel elolvastatnunk, akinek nem csupán szakmai véleményére hagyatkozunk (nem árt ha az illető dramaturg, netán maga is forgatókönyvíró), de akitől őszinte véleményt kapunk. Saját anyukánk erre nem a legjobb – mondják mosolyogva. Ez a folyamat sok olyan kérdést fog felvetni, melyet a nézők is feltesznek majd magukban, ha egy félkész, következetlen forgatókönyvre épülő filmet látnak.
A négy forgatókönyv-fejlesztő által feltett kérdések, a bemutatott filmtervekre vonatkozóan egyrészt azt bizonyították, hogy ezeket a szerző meg kell tudja válaszolni, másrészt azt, hogy logikai szempontból, karakterárnyalásban, de még a filmes kifejezőeszközök használatában is következetesnek kell lenni. Ha realista műfajban gondolkodunk, könnyen elveszítjük a néző figyelmét azzal, hogy főhősünk nem következetes a cselekedeteiben, így lehetetlenné tesszük a vele való azonosulást. Nem realista műfaj esetén az általunk kreált világ szabályait érthetően le kell fektetnünk filmünk expozíciójában, majd következetesen be kell tartanunk őket. A nézőt vezérlő legfőbb inger és akarat, hogy mindent tudni, kideríteni akar, ezért nem hagyhatunk elvarratlan szálakat.
Nem utolsó sorban a beszélgetés alatt néhány titkot is megtudtunk, névlegesen arról, milyen filmterveket vár tárt karokkal az MNF. Nagyvonalakban olyan forgatókönyvek szerepelnek jól, melyek előreláthatóan nagyközönség körében aratnak majd sikert, vagy fesztiválokon tarolnak. A kört leszűkítve, a jelenlevő forgatókönyvfejlesztők elmondták, szívesen olvasnának egészestés családi filmeket, illetve kosztümös történelmi filmeket, mivel ezekből nagyon kevés készül Magyarországon. Ennek okának azt tartják, hogy az írók számára nehéz olyan történelmi epizódot megragadni és filmre adaptálni, mely újat mond majd, és a jelenkorban is aktualitást élvez. Hegedűs Bálint külön kérést intézett az erdélyi filmesekhez, névlegesen egy Bethlen Gáborról szóló kosztümös film forgatókönyvének megírását, úgyhogy a labda fel van dobva!
