Biró Lajos magyar újság- és prózaíró életének földrajzi megállóit a teljességre törekvés nélkül így lehetne felsorolni: Heves, Nagyvárad, Budapest, Róma, Bécs, Berlin, Los Angeles, Párizs, London. Írt számtalan publicisztikát, novellát, regényt, színművet, forgatókönyvet. Ismeretségi és baráti körébe tartozott többek között Ady Endre, Molnár Ferenc, Jászi Oszkár, Károlyi Mihály, Ernst Lubitsch, Victor Fleming, a Korda testvérek, még Churchill is. Csupa nemzeti elsőségek fűződnek írói nevéhez a nemzetközi filmdíjazásban. Mint első magyar szerző nyert saját regényéből filmre írt forgatókönyvvel 1922-ben a háború után megrendezett első európai filmfesztiválon Milánóban, és az első Oscar-jelölt magyar volt 1929-ben, amikor a szemlét még nem Oscarnak nevezték. Sírját a londoni Hampstead temetőben bárki megtalálja.
Nemrég dőlt el, hogy az amerikai színész-szakszervezet (SAG-AFTRA) is hivatalosan csatlakozik az írók (WGA) által kezdeményezett, május óta tartó sztrájkhoz. Hules Endre színészt, A halálba táncoltatott lány író-rendezőjét, színész-szakszervezeti tagot kérdeztük a sztrájk részleteiről.
Sütő András tetemes próza-, dráma- és közírói munkássága mellett jónéhány filmalapanyagot hagyott az utókorra, ezek közül négyből egészestés játékfilm is készült a szocialista Románia filmipari keretei között.
Kerékgyártó Yvonne 2012-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Egyetem filmdramaturg szakán. Egyik iskolai projektje, a Free Entry két évre rá nagyjátékfilmmé nőtte ki magát, és díjat nyert az amerikai SXSW (South by Southwest) Fesztiválon. Ezután kisjátékfilmeket rendezett, ő írta Hartung Attilával a Magyar Filmdíjra jelölt FOMO-t, a Filmalap Inkubátor programjának mentora volt. Yvonne jelenleg második nagyjátékfilmjét forgatja Együtt kezdtük címmel, ennek apropóján beszélgettünk az Y generációról, a mozi jövőjéről, forgatókönyvírásról és egy kicsit Mucsi Zoltánról is.
Kitaszított figurák, kőkemény női karakterek, magányos hősök, akik a törvényt megkerülve cselekednek: ők népesítik be a forgatókönyvíró-rendező univerzumát.
Bódy Gábor olyan alkotó, aki nem választotta szét a film teoretikus, illetve gyakorlati szintjét, állandó átjárást teremtve meg így közöttük, filmelméleti kérdéseket fogalmazott meg a filmkészítés folyamatában, és minden filmelméleti írását nagyon konkrét filmpéldákhoz kapcsolta – ez a szintézisteremtés végigkövette munkásságát.
Ne kezdj ki a nőkkel! – akár ez is lehetne a mottója az idei Inkubátornak, a Filmalap elsőfilmes rendezőket támogató programjának. A tíz filmterv közül hármat a szakmai zsűri, kettőt a közönség válaszott ki. Hogy ki melyikre szavazott, az viszont titok marad.
„Ha nem vállalja a döntést a Filmalap, lehet, a politikának kéne megmondania, kiről szülessen történelmi film” – vallja Köbli Norbert. Az ország legismertebb forgatókönyvírója beszélt a történelmi filmek körül kiélesedő vitáról, és elárulta azt is, hogyan lehetne saját Marvel-univerzumunk és miről szól valójában új noirja, az Apró mesék.
