A hagyományokhoz híven idén is vetít magyar filmklasszikusokat a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle. Idén két legendás Szomjas György-film kerül terítékre Kolozsváron – és ezekhez kapcsolódik a rendező egy újabb, erdélyi témájú dokumentumfilmje. A programszekció a Magyar 120-ak nevet kapta.
A rendező maga is részt vesz a három film kolozsvári vetítésein, valamint az ezeket követő közönségtalálkozókon, sőt, másodmagával vállalta a Filmgalopp dokumentumfilmjeinek zsűrizését is.
Szomjas György-filmek a 17. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle műsorán
Talpuk alatt fütyül a szél, 1976, 95’
Az 1830-as évek betyárvilágában játszódó „eastern” főhőse, Farkos Csapó Gyurka megszökik a börtönből és visszatér a karcagi pusztákra, hogy bosszút álljon feladóin. A pusztai pásztorok védelmet látnak benne, mert életterüket a gazdag, kapitalizálódó vármegye erősen korlátozza. Az elszegényedett dzsentriivadék csendbiztos, Mérges Balázs is csak tessék-lássék veszi üldözőbe az elhíresült betyárvezért, egészen addig, míg Gyurka a vezéri babérokra törő, intrikus Jeles Matyi miatt pásztort nem öl.
Vetítés: október 8. (vasárnap) 15:00, Győzelem / Victoria Mozi
Roncsfilm – vagy mi van, ha győztünk?, 1992, 89’
1989-ben vagyunk, a kelet-európai szocializmusok összeomlásának nevezetes esztendejében. Ám a film egyetlen mozzanata sem utal e történelmi pillanat magasztosságára, ellenkezőleg, a vásznon burjánzó burleszk mozzanatfüzérek mintha csak szamárfület akarnának mutatni a politikai felhőrégiók gőgös színjátékának. A színhely egy lerobbant, ételszagú lakótömb Gólyának nevezett kocsmája és annak közvetlen környéke. A chaplini kisemberek világa ez. Bizonytalan, lecsúszott egzisztenciák élnek errefelé: munkanélküliek és alkalmi munkások, zöldségesek és taxisok, melegszívű svihákok és alkalmi szeretők. Csúfak és gonoszak, lágyszívűek és hirtelen haragúak. Csupa kedves csirkefogó.
Vetítés: október 7. (szombat) 16:30, Győzelem / Victoria Mozi
Hosszú búcsú – portré Halmos Béláról, 2014, 76’
Halmos Béla zenei tanulmányait komolyzenével kezdte, hegedülni és brácsázni tanult. 1969-ig amatőr együttesekben játszott. 1969-től előbb a Sebő-Halmos duó, majd a Sebő együttes alapító tagjaként az énekelt versek és a népzene előadóművészeként szerepelt Magyarországon és a nagyvilágban. Népzenekutatóként magyar, szlovák, ruszin, román, zsidó és cigány népzenét gyűjtött. Egy széki vonósbanda anyagát feldolgozva elkészítette az első zenekari monográfiát. Sebő Ferenccel együtt az UNESCO szellemiörökség-listájára felkerült táncházmozgalom zenei elindítója és egyik legfontosabb oszlopa volt.
Vetítés: október 7. (szombat) 11:30, Győzelem / Victoria Mozi
