Az 1945 című történelmi drámát tegnap este mutatták be a 67. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon.
A történelmi drámát a szerzői filmek és innovatív zsánerfilmek legújabb tendenciáit felvonultató Panoráma szekcióban mutatták be. A fekete-fehér alkotás a második világháború utáni első nyáron játszódik egy magyarországi faluban, ahol az emberek felejteni akarják a világégés borzalmait és örömre, új kezdetre, gyarapodásra vágynak. Azonban a jegyző fiának esküvője napján megjelenik – ahogy a filmben mondják – „két zsidó”, akikről senki sem tudja, hogy mit akarnak.
„Hosszú munka volt, rövid életem 12 évébe telt” elkészíteni a filmet – emelte ki a Moszkva tér rendezője. A premier után a közönség kérdéseire válaszolva elmondta, hogy egy „fekete balladát" akartak készíteni, és a westernfilm műfajából merítettek hozzá formát. „Végéig megtartottuk a western stílust, és a filmben ábrázolt három órát átható feszültségre összpontosítottunk” – mondta Török Ferenc, rámutatva, hogy az 1945 elkészítéséhez „alapfilm” volt Fred Zinnemann Délidő című 1952-es munkája, amely ugyancsak valós időben mesél el egy drámai történetet.
A szintén fekete-fehér Délidőhöz hasonlóan az 1945 is úgy kezdődik, hogy a déli vonattal váratlan vendégek érkeznek egy közösségbe, amitől a feje tetejére áll a világ: a két ortodox zsidó megjelenése miatt a falu lakói kénytelenek szembenézni azzal, hogy alig néhány hónapja, a holokauszt idején nem csupán nem védték meg közösségük zsidó tagjait, köztük legjobb barátaikat, hanem elárulták és kirabolták őket.
A görög tragédiákat is idéző alkotás Szántó T. Gábor Hazatérés című elbeszélése alapján készült, a forgatókönyv a szerző és a rendező közös munkája.
Németországban is csak évtizedekkel a holokauszt után kezdődött el a náci múlt feldolgozása, és a németek végül a 90-es években néztek szembe igazán a történtekkel, Magyarországon pedig most jött el ennek az ideje – mondta Szántó T. Gábor, kiemelve: az 1945 alkotói remélik, hogy filmjükkel hozzájárulnak a múltfeldolgozás folyamatához. „Az a tény is része ennek a folyamatnak, hogy elkészíthettük a filmet” – jegyezte meg.
„Nekünk is vannak már gyermekeink, akik feltesznek kérdéseket, és a mi nemzedékünknek kell választ adnia a kérdéseikre” – tette hozzá Török Ferenc. Rámutatott, hogy a szembenézés a múlttal sokáig nem is volt lehetséges, mert a holokauszt „a kommunizmus idején nagy tabu volt”.
A filmet nemcsak a berlini premier közönsége ünnepelte, hanem a kritikusok is jól fogadták. A Variety egyenesen 2016 Oscar-díjas magyar alkotásához, a Saul fiához hasonlította, kiemelve, hogy Török Ferenc munkája „friss és okos filmes megközelítése egy nehéz témának”. A lap szerint az 1945-ben meglepően kevés a párbeszéd, a témájáról „többet mutat, mint amennyit beszél”, és hatásának kulcsát a „veterán” operatőr, Ragályi Elemér csodálatos felvételei alkotják. A színészek teljesítménye mellett elismerésre méltó Szemző Tibor zeneszerző elfeledett zsidó dallamokra építő munkája is.
Németországban elsősorban baloldali lapok közöltek kritikát a Magyar Nemzeti Filmalap és a holokauszt zsidó áldozatainak kártalanításáért küzdő nemzetközi civil szervezet, a Jewish Claims Conference (JCC) támogatásával készült filmről. A Berliner Zeitung kiemelte, hogy az alkotás nagyon koncentráltan mutatja be az üldözött zsidók sorsával kapcsolatos „kollektív amnézia következményeit”. A taz című fővárosi lap pedig azt hangsúlyozta: „figyelemre méltó, hogy most, amikor Európa-szerte ismét erősödik az antiszemitizmus, Török filmjét éppen Orbán Viktor Magyarországáról küldték el a Berlinaléra. Ez jó jel.”
Az 1945 fontosabb szerepeit Rudolf Péter, Tasnádi Bence, Szabó Kimmel Tamás, Sztarenki Dóra, Angelus Iván, Nagy Marcell, Szirtes Ági, Szarvas József, Znamenák István és Nagy-Kálózy Eszter alakítja, a látványtervező Rajk László, a vágó Barsi Béla. Az alkotás a Katapult Film gyártásában, a tavaly októberben tragikus hirtelenséggel elhunyt Angelusz Iván produceri irányításával készült.
A Berlinalén a különböző szekciókat együttvéve 399 filmet mutatnak be, a versenyfilmek közé pedig 18 alkotást válogattak be. Köztük van Enyedi Ildikó Testről és lélekről című munkája, amely nagy kritikai-, és közönségsikert aratott. A nemzetközi zsűrit Paul Verhoeven holland rendező-forgatókönyvíró vezeti, a díjkiosztó gálát február 18-án rendezik.
(MTI)
