Kedden hajnalban 256 igen szavazattal 87 ellenében a magyar parlament megszavazta a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényt, amely egységesen szabályozza a tévék és rádiók mellett már a nyomtatott sajtót és az internetet is. A médiatörvény január elsején lép hatályba. (index)
A törvény szerint a már elfogadott médiaalkotmány és a médiatörvény rendelkezéseinek betartását a csak Fidesz által delegált tagokból álló, öt tagú médiatanács felügyelné, a jogszabályok megsértése miatt az internetes oldalakra akár 25 milliós bírság is kiszabható, míg az országos kereskedelmi csatornák akár egyetlen vétségért is 200 millió forinttal bűnhődhetnének.
A médiatanács többek között olyan, nem pontosan körülhatárolható szabályok betartását ellenőrzi, mint a közerkölcs megsértésének, vagy éppen a bármely többség vagy vallási-etnikai kisebbség nyílt vagy csak burkolt megsértésének tilalma. A médiatörvény többek között lehetővé teszi, hogy akár a blogokat is regisztrációra kötelezze a médiahatóság, amely emellett akár be is mehet a médiák szerkesztőségeibe, és belenézhet az újságíró jegyzeteibe is.
Az utolsó pillanatig úgy tűnt, hogy mégis benne marad a törvényben az a paragrafus, amely értelmében a médiatanács által kiszabott bírságot mindenképpen be kell fizetnie a megbírságolt orgánumnak, még akkor is, ha bíróságon támadja meg a döntést. Ezzel a jogszabállyal az ellenzék és sajtószervezetek szerint el lehet lehetetleníteni bármely médiát, hiszen néhány, akár indokolatlan bírság is csődbe vihet egy médiavállalkozást, a pénzt pedig csak a bíróság döntése után, akár évekkel később kaphatnák csak vissza.
A Rogán Antal, Cser-Palkovics András és Menczer Erzsébet által benyújtott médiatörvény ezen passzusát december elején módosította L. Simon László és Pálffy István egy javaslattal, de a zárószavazás előtt a fideszes Balsai István az alkotmányügyi bizottság elnökeként módosítani akarta a módosítást, hogy mégse legyen halasztó hatálya a bírósági tárgyalásnak. Meglepő módon ezt a módosítást azonban a Fidesz nem támogatta, sőt maga Balsai is a saját módosító indítványa ellen szavazott.
Szintén zárószavazás előtt került a parlament elé az a módosító indítvány, amely az Európai Unió nyomására 2011-re időzített digitális átállás végső határidejét 2014-re tolja, feltéve, ha a lakosság 94 százaléka számára nem válik elérhetővé jövő év végéig az új digitális rendszer.
