2012. május 25. és 26. között szervezik meg a XIV. Film- és Médiatudományi Konferenciát Erdélyben, melynek központi tematikája ez alkalommal Az érzékek mozija.

A mozit mindig erős érzéki hatások jellemezték: a filmtörténet kezdetei óta a képek nemcsak mozognak, hanem megmozgatják érzékeinket is. Amikor moziba megyünk, a filmet nemcsak „megnézzük," és a filmvászon világa nemcsak „közöl" egy üzenetet, hanem egy sajátos környezetben találjuk magunkat, ami az érzékeinket és elménket a tudat és az érzékelés több szintjén is megragadja. Ugyanakkor azonban az elmúlt évtizedekben azok a technológiák, amelyek révén mozgóképek előállíthatók, forgalmazhatók és lejátszhatók hihetetlenül meg is sokszorozódtak. Erre a folyamatra reflektálva több olyan új elmélet született (mint például a „re-medializáció" vagy a „média konvergencia"), amely megpróbálta leírni a különböző audiovizuális médiák közötti kapcsolatokat. A filmművészet néhány újabb irányzata kifejezetten az „érzékek" és a „test mozija" irányába mozdult el, miközben számos népszerű új technológiát dolgoztak ki éppen azzal a céllal, hogy maximálisan fokozzák a mozgóképeknek a nézőre gyakorolt hatását.

Mindezeknek a fényében a soron következő konferenciára olyan előadásokat várnak, amelyek a mozgóképi élmény érzéki vonatkozásait vizsgálják a lehető legváltozatosabb nézőpontból, és megcáfolják azokat a megközelítéseket, amelyek ezek jelentőségét alulértékelik a média konvergencia korában.

A konferencia előadásai az elméleti szakirodalom széles köréből meríthetnek ihletet, többek között inspiráló lehet Thomas Elsaesser és Malte Hagener kézikönyve (Film Theory: An Introduction through the Senses, 2009); a film fenomenológiájával foglalkozó számos mű (pl. Vivian Sobchack Carnal Thoughts: Embodiment and Moving Image Culture, 2004, vagy Martine Beugnet Cinema and Sensation: French Film and the Art of Transgression, 2007); Laura U. Marks elmélete a haptikus képekről (Touch: Sensuous Theory And Multisensory Media, 2002), illetve azok kapcsolatáról a kulturális különbségeknek a reprezentációjával (The Skin of the Film: Intercultural Cinema, Embodiment, and the Senses, 2000); Gilles Deleuze gondolatköre az „érzékelés logikájá"-ról, vagy Jacques Rancière filozófiája az esztétika politikájáról és az „érzékelhető felosztásáról" (magyarul megjelent könyve 2009-ben a Műcsarnok Kiadónál, angolul: The Politics of Aesthetics, 2006, The Future of the Image, 2007), valamint a vizuális antropológiának az az iránya, amely Paul Stoller által meghirdetett „érzéki tudományossága" nyomán alakult ki (pl: David MacDougall's The Corporeal Image: Film, Ethnography, and the Senses, 2005).

A konferencia előadásai kapcsolódhatnak a következő témakörök egyikéhez (de nem kizárólag csak ezekhez) akár elméleti megközelítésben, akár konkrét filmelemzések formájában:

• Vizuális médiumok érzékelése – médiumok érzékelése a médiumokon belül: a) érzékelés a mozgókép hagyományos és új formáiban, médiahasználatában, b) az intermedialitás, interszenzualitás és interaktivitás kérdéseinek felülvizsgálata a média konvergencia korában.
• Filmtörténet az érzékeken keresztül: az érzékekre és érzelmekre épülő mozi szerzői és paradigmái a filmtörténetben. (Pl. Claire Denis, Wong Kar Wai, Pedro Almodovar, a Quay testvérek, stb.)
• Az „attrakció mozijá"-nak újraélesztése: a) a labirintus érzéki élménye: érzékelések hatása (vagy ellenhatása) a népszerű tudatjátékokra épülő újabb filmes narratívákban és komputerjátékokban, b) a haptikus képektől a hiper-mozi élményig: érzéki találkozások a 3D moziban.
• A „valós" érzékelésének változásai: a) a jelenkori mozi naturalista tendenciái (a mikro-realizmus kelet-európai divatja, az amerikai független filmek újrealizmusa, pl. Ramin Bahrani, stb.), b) az orvosi, „klinikai" tekintettől a számítógépes szimulációk hiperrealista naturalizmusáig.
• A különbségek érzékelhetősége: a kultúra, etnicitás, nemiség „érzéki" azonosító jegyei a filmekben. (Pl. „érzékelhető" különbségek, amelyek meghatározhatják az európai, ázsiai vagy diaszpóra filmeket, stb.)

A konferenciára egyéni előadással és előre kialakított csoportban is lehet jelentkezni. A csoportos előadások 3 vagy 4 jelentkezőből állhatnak.

A konferenciára nemcsak egyetemi oktatók, kutatók, doktori iskolák hallgatói jelentkezhetnek, hanem a témakör iránt érdeklődő, a tudományos kutatással most ismerkedő MA-s egyetemi hallgatók is.

A konferencia alapvető célja az egyetemeken működő kutatóműhelyek közötti szakmai tapasztalatcsere és az egyetemi hallgatók kutatómunkára való ösztönzése.

Az előadásokra szánt idő: 20 perc, amit egy 10 perces vita követ.

Jelentkezési határidő: 2012. január 15. A jelentkezések elfogadásáról 2012. január 22-ig küldenek értesítést.

Jelentkezés: az ITT letölthető jelentkezési lapot kérik kitöltve elküldeni a következő címre: 2012.cinema.of.sensations@gmail.com

A konferencia nyomán elkészülő legjobb dolgozatokat angol nyelven megjelentetik a tanszék nemzetközi tudományos folyóiratában (Acta Universitatis Sapientiae. Film & Media Studies).

A konferencia hivatalos nyelve: angol és magyar (az előadásokat külön szekcióban tartják).

Részvételi díj (jogosít a szünetekben rendezett büfén és a konferenciát záró banketten való részvételre): teljes díj a magyarországi és romániai résztvevők számára: 30 EUR, külföldiek számára: 100 EUR, kedvezményes díj egyetemi hallgatók, PhD hallgatók számára: magyarországiaknak és romániaiaknak: 20 EUR, külföldiek számára: 75 EUR. A részvételi díjat a helyszínen, a regisztrációkor kell kifizetni.