Hosszú betegség után, életének 51. évében, hétfő éjjel elhunyt Tallér Zsófia Erkel- és Bartók-Pásztory-díjas zeneszerző, több magyar dokumentumfilm és játékfilm, köztük a Johanna című operafilm zeneszerzője.
Tallér Zsófia 1970-ben született Dorogon. Zeneakadémiai tanulmányait Bozay Attila és Petrovics Emil irányítása alatt végezte, 1992-ben zeneelmélet-tanári, 1994-ben zeneszerzői diplomát szerzett. Alapító tagja volt a NOVUS Kávéház Zenei Műhelynek, majd dolgozott a Nemzeti Színház zenei vezetőjeként. 1999-től az Színház- és Filmművészeti Egyetem, 2000-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára, az alkalmazott zeneszerzés szakirány társalapítója volt – olvasható a Zeneakadémia honlapján.
Munkái rendszeresen szerepeltek magyarországi és nemzetközi koncertpódiumokon, komolyzenei fesztiválokon, illetve számos színházi és filmes produkció kötődik nevéhez. 2004-ben megnyerte a Balassi Bálint Zeneszerzői Pályázatot a Balassi Bálint nevére című újreneszánsz nagyzenekari kantátájával.
Mundruczó Kornél több filmjéhez és színházi rendezéséhez írt kísérőzenét. Ezek közül A 78-as Szent Johannája című rövidfilm zenéjéért elnyerte a Magyar Tévé- és Filmkritikusok Díját, a Johanna című operafilmet pedig alkotói a cannes-i Un certain regard szekcióban mutatták be 2005-ben, de ő jegyzi, a Nincsen nekem vágyam semmi (1999), a Szép napok (2002) és A Nibelung-lakópark (2009) zenéjét is.
Dokumentumfilmekhez is szerzett zenét, dolgozott Varga Ágotával (Szeretlekek, 2001; Fekete lista, 2002) és Elbert Mártával (Utcaképes, 2003) is, de ő volt a Kenau (2014) című, Fóton forgatott holland-belga-magyar történelmi film zeneszerzője is.
Munkásságát 2011-ben Erkel Ferenc-díjjal, 2016-ban Bartók-Pásztory-díjjal ismerték el. 2011-ben a Boribon muzsikál című gyereklemez zenéjéért Az év gyermekalbuma kategóriában Fonogram-díjat, 2015-ben az Egyiptomi halottaskönyv részleteinek felhasználásával készült Pert Em Heru című művéért Artisjus-díjat vehetett át.
