Szeptember 8. és 14. között, minden este 6 órától Kuroszava-klasszikusokat vetít a Cinema MOM.
Jancsó Miklós után Akira Kuroszawa filmjeiből válogat a budapesti plázamozi. A műsorhét ma, szeptember 8-án a Ran – Káosszal (1985) nyit, amiért Kuroszava egyetlen, személyre szóló Oscar-jelölését kapta. A francia pénzből készült alkotás kacifántos úton maradt ki az idegen nyelvű mezőnyből és a rendezőibe is külön kampánnyal került. A 162 perces film sokat merített William Shakespeare Lear királyából, japán környezetbe adaptálva azt. Négy Oscar-jelöléséből egyet váltott aranyszoborra: a jelmeztervezést.
Pénteken, szeptember 9-én a Derszu Uzala (1975) kerül terítékre, melynek eredeti magyar premiere 1976-ban volt. A 136 perces szovjet produkció Vlagyimir Arszenyjev regényét dolgozza föl, amelyben az 1900-as évek elején próbálják feltérképezni Szibéria ismeretlen tájait. Orosz színészei és nyelve miatt a szovjetek nevezése lett az Oscarra, amit meg is nyert. Ez a 2. győzelme Kuroszava munkáinak a kategóriában, de az első, ahol más nominált is volt.
Barátságok Szibériában – Kuroszava Akira: Derszu Uzala, 1975
A sikertelen öngyilkossági kísérlet után rendezett Derszu Uzala arra a következtetésre jut, hogy az ember igazából csak a természettel tudatosan felvállalt közösségben tud békében és önmagával is harmóniában élni. A nagyváros épülése olyan rombolást indít el, melynek az átélők számára beláthatatlan következményei lesznek. Akárcsak a Kuroszava által indított filmnyelv-forradalomnak – bár teljesen más irányba.
Szeptember 10-én, szombaton aztán álmodozunk a rendezővel, az Álmok (1990) ugyanis saját visszatérő álmaiból született. A fantasyt súroló 119 perces alkotás 8 epizodikus jelenetből áll és annyira személyes, hogy ez lett első egyedül írt forgatókönyve. Lélekfejlődési útjának ábrázolását Spielberg producerként segítette, de Lucas és Coppola is közreműködtek, ám ettől még a japán kultúra a fő hangsúly. Vincent van Gogh szerepében Martin Scorsese látható.
A hét vasárnap, szeptember 11-én a Véres trónnal (1957) zárul. A 110 perces alkotásban is egy Shakespeare-darab, a Machbeth került át Japánba, az országra jellemző stílussal. A mozi a Fudzsinál forgott, közel a későbbi versenypályához. Kuroszava korábban is filmre akarta vinni, de Orson Welles mozija miatt jegelte. Eredetiséget is vitt bele, a mű végét picit átírta.
Hétkezdésnek szeptember 12-én a mozi a Hét mesterlövész eredetijét, a Hét szamurájt (1954) ajánlja. Ennek pikantériája, hogy John Ford westernjeiből inspirálódott. A feudális Japánban játszódó többi filmhez képest merész és hagyománytörően formabontó volt, ahogy a szigetországba vitte az amerikai akcióstílust és humort, de megtartva saját hazájából is sokat a 209 perc alatt.
Ismétlés, lehetetlen – A hét mesterlövész és A hét szamuráj
Vajon miért is mesélnek bizonyos történeteket újra és újra? A gyerekek szívesen hallgatják újra ugyanazokat a meséket, de a felnőtteknek is megvannak történeteik, melyekhez ismételten visszatérnek. Vajon miért vesz elő a filmrendező egy olyan történetet, amelyet más már elmondott?
Közeledve a sorozat végéhez, kedd, szeptember 13-a sem marad ki: ekkor Az árnyéklovas (1980) következik. A három órás történelmi eposz az 1570-es években játszódik és egy alsóosztályból jövő bűnöző történetét meséli el, aki egy haldokló lord helyére ugrik be dublőrként, hogy összezavarja a klánt megtámadni kívánókat. Megosztva a Mindhalálig zenével, Kuroszava ezzel az alkotásával Cannes-ból Arany Pálmával távozott.
A maraton zárása a Dodeszukaden (1970) lesz szeptember 14-én, szerdán. A Magyarországon 1972-ben debütált 140 perces film egy tokiói gettóba enged betekintést alkoholisták, gyerekek és fogyatékosok közé. A hangutánzásból eredő címet egy fiatal szereplő hajtogatja egy képzeletbeli villamoson. A hajléktalanokról szóló, epizodikus könyvadaptációt 28 nap alatt forgatta le Kuroszava. Jelzálogot vett fel, de a mozi megbukott, így 61 évesen óriási tartozások és bizonytalan jövő elé nézett. Ezért 1971-ben öngyilkosságot kísérelt meg.
A daimjó* – Kuroszava Akira-portré 1.
A japán filmről sokaknak ugrik be elsőre Kuroszava Akira neve. Nem véletlenül: neki köszönhető, hogy nyugaton elismert és nézett lett a napkeleti ország filmtermése. A Mester életművének filmtörténeti fontossága nem csak abban áll, hogy egyedülálló elbeszélésmódját briliáns vizualizációval ötvözte, de 31 önálló rendezésével számos nyugati tömegfilmest is „megihletett”. 12 éve hagyta itt az árnyékvilágot, s ha köztünk lenne, ma lenne 100 éves.
Végül 88 éves koráig élt és 1998-ig készített pár most is műsorra kerülő alkotást. Mi a fentiekkel tisztelgünk az első nemzetközi Oscarját 1951-ben megkapó rendező előtt. Az időutazásra várunk mindenkit sok szeretettel a Cinema MOM-ba, esténként 18:00-tól!
(közlemény)
