Te meg én és minden ismerősünk
Történet
A rendezőnő maga alakítja Christine Jespersont, a feltörekvő művészt, aki akadozó karrierje ápolása mellett öregeket szállít taxijával. Fennmaradó idejében kétségbeesetten próbálja felhívni magára a művészvilág és Richard Swersey (John Hawkes) figyelmét, akiben a nagy remények kis önbecsüléssel párosulnak. A nemrég facérrá vált cipőbolti eladó két fia is váratlan kapcsolatokba gabalyodik: a hétéves Robby női szíveket ápol az interneten, míg a tizennégy éves Peter közömbösen szemléli a szomszéd lányok szexuális játékait.
Ezt írtuk a filmről:
„L. A. olyan, mint Senkiföldje: mindenki, aki itt él, máshol él” – A 13. Titanic Budapest Nemzetközi Filmfesztivál amerikai filmjei
A Titanic Fesztivál már elsõ kiadása óta nagy figyelmet szentel az amerikai függetlenfilmes alkotásoknak. Az egyéb nemzeti szekciók mellett gyakran az egyesült államokbeli munkák is külön programban szerepelnek. Idén az Amerika felfedezése szekcióban hat filmet nézhettünk meg.
Felkavaró merülések – 13. Titanic Nemzetközi Filmfesztivál – 2006. március 30–április 9., Budapest
Balszerencséktől mentesen, immáron tizenharmadszor hajózott ki a versenyfesztivállá előlépett Titanic, fedélzetén ötven bemutatóval, kilenc versenyfilmmel és egy háromtagú nemzetközi zsűrivel. A rengeteg film tengerében mi magunk is elmerültünk: most csak a jobbakról essék szó.
Pacifista fegyvertartók – Sundance Filmfesztivál – Park City, 2005. január 20–30.
A Utah állambeli síparadicsom, Park City immár több mint húsz áve minden januárban megtelik mozirajongók ezreivel, akik a zord téli idővel és az egekbe feltornázott szállásárakkal dacolva elözönlik a városkát, hogy részesei lehessenek Amerika egyik legnagyobb filmes ünnepének. Habár az időjárásra idén igazán nem lehetett panasz, hiszen ragyogó napsütés és kellemes, enyhe idő fogadta az idelátogatókat, maga a hely már egyre szűkösebbnek tűnik. Mára ugyanis a fesztivál az amerikai függetlenfilm legjelentősebb bemutatójává nőtte ki magát.
A nők, akik túl sokat tudtak – A szebbik nem a rendezői székben II.
Az előző részből megtudhattuk, hogy a kezdetek kezdetén még nem is számított extrém dolognak az, ha egy nő filmet rendezett, valamint azt is, hogy a filmkészítés iparosodásával időközben ez teljesen megváltozott. Ebben a részben megismerkedhetünk Európai filmes női pionírjaival, valamint a rendezőnők mai helyzetére is vetünk egy pillantást.
Apró dolgok romantikája – Miranda July: Me and You and Everyone We Know / Te meg én és minden ismerősünk
A film utolsó képsorában a buszmegállóban egy buszra váró férfi pénzérmével ütögeti a mellette levő fémoszlopot. Robby odamegy hozzá és megkérdi, hogy mindezt miért csinálja. A válasza egyszerű: csak el akarja ütni az időt. Úgy tűnik, a rendezőnőnek ezzel az utolsó mondattal sikerült a legtalálóbban megfogalmaznia filmjének miértjét: csak el akarta ütni az időt.