Manderlay
Lars von Trier
2005
Manderlay

A Filmtett szerint: 7 10 1

7

A látogatók szerint: 0

0

Szerinted?

0

Manderlay

Színes, dán, svéd, holland, francia, német, angol, 139 perc, 2005
Eredeti cím
Manderlay

Történet

Manderlay egy elhagyatott síkvidéken fekszik, valahol az USA déli részén. 1933-ban történt, hogy Grace és édesapja maguk mögött hagyták Dogville-t. Grace apja és gazfickókból álló hadserege az egész telet azzal töltötték, hogy új vadászterületet kerestek, de hiába. Most, utolsó próbálkozásképp délnek veszik az irányt, hogy letelepedésre alkalmas helyet találjanak.

Alabama államába vetődnek, ahol lánccal és lakattal lezárt méretes vashíd állja útjukat. A híd mellett egy sziklatömb gránitjába vésett óriásbetűk Manderlay határát hirdetik. Rövid pihenő után az utazók épp továbbállnának, amikor egy fiatal fekete nő szalad az autóhoz, és kétségbeesetten dörömböl Grace ablaküvegén. Grace követi a lányt a hídon keresztül Manderlay-be, ahol mintha hetven évvel korábbi, a rabszolgaság eltörlése előtti időkbe csöppent volna: fehérbőrű gazdákat és fekete rabszolgákat talál.

Grace saját felelősségének érzi, amit a fehér emberek tettek a feketékkel, elhatározza, hogy felszabadítja Manderlay-t, és az első aratásig az ültetvényen marad. Apja négy bérencével és egy ügyvéddel otthagyja őt, figyelmezteti lányát, hogy nem fogja kirántani a bajból, ha megváltó terve balul sül el.

Ezt írtuk a filmről:

A Bacall-keserű: amikor a sztár tükröz(ődik) – Lauren Bacall-portré

Lauren Bacall ma lenne 90 éves. A nemrég elhunyt színésznő csodája: úgy tudott másokat tükrözni, ahogyan senki (vagy kevesen), s ezért is épülhetett érett filmes karrierjének szinte minden fontosabb alakítása e tükrözés, később pedig az öntükrözés alakzatára és narratívájára.

Tanulmány, 2014. szeptember 16. – írta

Apakomplexus a Croisette-en – 58. Cannes-i Filmfesztivál, 2005. május 11–22.

Régi tapasztalat, hogy egy-egy filmfesztivál végére szinte mindig kiderül: valójában egyetlen filmért utaztunk oda, és feladatunk végig az volt, hogy arra az egyre rábukkanjunk. Hiába a rengeteg film, az egymást érő vetítések, a mustra után végül kitörölhetetlenül marad a szívünkben egyetlen kedves vagy megrázó, szomorú vagy vidám kis film.

Beszámoló, 2005. július 15. – írta

Mese Amerikáról és a demokráciáról – Lars von Trier: Manderlay

Lars von Trier Amerika-trilógiájának második részét, a Manderlayt 2006. februárjában mutatják be a romániai mozik. Aki látta az első részt, a Dogville-t, annak ismerős lesz a film rendhagyó díszletezése: a szereplők egyetlen színpadszerű térben mozognak, a falakat, külső és belső tereket vonalak és feliratok, valamint néhány tárgy jelzi. A Dogville-ben a fekete „térképen” fehér alakok, ebben a filmben a fehér alapon fekete alakok mozognak, Manderlayt ugyanis fekete rabszolgák lakják.

Kritika, 2006. február 15. – írta
Támogass egy kávé árával!
 

A Filmtett szerint:

7

A látogatók szerint:

0

Szerinted?

0

Friss film és sorozat

Szavazó

Melyik kilencvenes évekbeli filmnek kellene már egy folytatás?

Szavazó

Melyik kilencvenes évekbeli filmnek kellene már egy folytatás?

Friss film és sorozat