Júlia és a szellemek
Federico Fellini
1965
Júlia és a szellemek
Magyar cím
Júlia és a szellemek
Eredeti cím
Giulietta degli spiriti
Nemzetközi cím
Juliet of the Spirits
Rendező
Forgatókönyvíró
Szereplők
Operatőr
Vágó
Zene
Gyártásvezető
Gyártó
Történet
"Azért kell a nőről beszélnünk, hogy megszabadítsuk attól a hamis képtől, melyet a férfi alkotott magának róla, hogy megadjuk neki a lehetőséget az intellektuális fejlődésre. Ahhoz, hogy a férfi szabad maradjon, szabad nőre van szüksége..." - nyilatkozta Fellini a nőkről általában. E megállapítás csak némiképpen vonatkozik Júliára, a film főszereplőjére, aki valóban naiv hittel imádja férjét, de csak addig, míg rá nem jön, hogy az hazudik neki. Miközben keresi a kiutat az életét körülvevő művilágból, az elromlott házasságából, mindvégig képes megőrizni belső értékrendjét. Folyamatosan ébred öntudatra, és a film végére szinkronba kerül önmagával. Elhagyja hűtlen férjét és tudja már, hogy mit kezdjen az életével.
Videó, előzetes, trailer
Jobb ha tudod: a Filmtett nem videómegosztó, videóletöltő vagy torrentoldal, az oldalon általában a filmek előzetesei nézhetőek meg, nem a teljes film!Ezt írtuk a filmről:
Fellini zeneszerzője voltam – Nino Rota-portré
„A Cinecittà előtt észrevettem egy vicces kis embert aki a rossz helyen várakozott a villamosra. Szétszórtan hederített az egészre. Olyan érzésem volt hogy… vele kell várnom… biztos voltam benne, hogy a villamos megáll a szokásos helyén és futnunk kéne utána, és egyaránt biztos voltam benne, hogy megáll ott is, ahol mi várakoztunk… A legnagyobb meglepetésemre a villamos pont előttünk állt meg.” Federico Fellini így emlékezett első, még véletlen találkozására Nino Rotával. Az idén 105 éve született zeneszerző leginkább Fellini zeneszerzőjeként ismert, de hozzá kötődik A keresztapa legendás – és meglepő botrányt kavaró – zenéje is.
Tanulmány,
2017. február 10. – írta Hubai Gergely
„Csak élet legyen benne” – Federico Fellini-portré 3.
A Júlia és a szellemek már Fellini ornamentális korszakát előlegezi, melyben az örök archetípusok és a történelmi gyökerek vizsgálatának igénye dominál. A Casanova és főként a Zenekari próba után azonban lassan elérkezik e kivételes rendezői pálya alkonya.
Tanulmány,
2013. november 6. – írta Kovács Patrik
„Csak élet legyen benne” – Federico Fellini-portré 2.
Az Országúton sikerét követően Fellini még egyszer visszatér a melodrámai szerkesztésmódhoz (Cabiria éjszakái), majd Az édes élettel végleg maga mögött hagyja a poszt-neorealizmust. Az édes élet és a Nyolc és fél modernista mesterré avatják a rendezőt, aki karrierjének csúcsára jut.
Tanulmány,
2013. november 4. – írta Kovács Patrik
Kapcsolódó filmek
Júlia és a szellemek
Színes vígjáték, filmdráma, fantasy, 137 perc, 1965
Rendező: Federico Fellini Szereplők: Giulietta Masina, Sandra Milo, Mario Pisu, Valentina Cortese, Valeska Gert Teljes filmadatlap
