Bűvös vadász
Történet
A Weber operáját megidéző, világsztárokat is felvonultató filmben egy csiga az egyik főszereplő. Végigkövetjük, mit érez, míg megteszi az utat, hogy beteljesítse mártíriumát. Közben szélsebesen pereg, majd fut egymásba egy középkori keresztény misztériumjáték, egy mai budapesti szerelmi háromszög-történet, és egy ördögi pszichológiai thriller. Mindezt az opera Budapest ostroma idején zajló előadása fogja keretbe. Max, a mesterlövész, miután hibázik, és a túszt öli meg a terrorista helyett, hét bűvös golyót kap főnökétől. Ezekből hat célba talál, a hetediket azonban az Ördög irányítja. Enyedi Ildikó kozmikus, mitikus meséje az örök archetípusokról a csoda dramaturgiája szerint szerveződik, hogy eljátsszon azokkal a lélekadat lehetőségekkel, melyeket az edisoni európai kultúra mélyen száműzött a tudattalanba. Enyedi Ildikó az 1995-ös filmszemlén rendezői különdíjat, Máthé Tibor a magyar filmkritikusok operatőri díját nyerte el.
Ezt írtuk a filmről:
Mágikus filmek – filmmágiák – Rendezőportrék: Enyedi Ildikó
„Valamiféle realizmus… Nem tudom: neorealizmus – nagyon elhasznált? Új-neo-realizmus – hát egy kicsit körülményes. De az biztos, hogy valamifajta realizmus… Mágikus realizmus?” Noha Erdély Miklós nem Enyedi Ildikó filmjeiről beszélt, amikor megpróbált egy alkalmas elnevezést találni kortárs alkotók (Bódy Gábor, Jeles András, Tarr Béla, Gothár Péter, Xantus Gábor) műveire1, mégis helyénvalónak érezhetjük ezt a sajátos meghatározást, ha az Enyedi-életmű darabjait vesszük szemügyre.