Az utolsó császár
Ezt írtuk a filmről:
Sosemvolt forradalmár – Bernardo Bertolucci-portré
A tavaly november végén, hosszú betegség után, 77 évesen elhunyt Bernardo Bertolucci volt talán az európai filmművészetet a 70-es években meghatározó intellektuális mozi egyik utolsó képviselője.
Az ember, aki épp hogy ott volt – Bernardo Bertolucci: The Last Emperor / Az utolsó császár, 1987
Be kell valljam, sosem értettem, hogy a filmtörténet miért tartja Bernardo Bertoluccit öntörvényű alkotóként számon, akinek életműve (az Utolsó tangó Párizsban kivételével) sokkal inkább egy korrekt szakemberé, semmint egy lázadóé. Ez persze távolról sem jelenti azt, hogy az olasz direktor ne lenne nagyszerű alkotó. Sőt, Bertolucci minden tekintetében grandiózus Az utolsó császára kiváló példa arra, hogy harminc év alatt mennyit szegényedett az az élmény, amit ma mozi alatt értünk. Illetve azt is nagyon jól megmutatja, hogy az Amerikai Filmakadémia ízlésében ez idő alatt gyakorlatilag semmilyen fejlődés nem ment végbe.
A kólától a táskarádióig – A Columbia stúdió története III.
A hetvenes évek végeztével a Columbia ázsiója tovább emelkedett, és anyagilag is egyre szilárdabb helyzetbe került. A stúdió óriási sikerekkel, A kék lagúnával, illetve két vígjátékkal (Dutyi dili, Bombázók a seregnek) nyitotta 80-as éveket. Az egyre biztosabb nyereségtermelést a bevásárlásra készülő Coca-Cola sem hagyhatta figyelmen kívül, és 1982. június 22-én felvásárolta az ekkor már Columbia Pictures Industries néven működő birodalmat.
Csapdában – A jelenkori olasz történelem pillanatai Blasetti, Visconti, Rossellini és Bertolucci kameráján át
A huszadik század elején forgatott olasz történelmi filmek az újonnan megalakult olasz állam filmes legitimációjául is szolgáltak, őket a fasizmust kiszolgáló alkotások követték. A neorealizmus irányzata az antifasiszta ellenállást alkotta újra filmen, a háború után felnőtt nemzedékre, például Bernardo Bertoluccira volt szükség ahhoz, hogy ez a történelmi mítosz is felülvizsgáltassék.
Rázom az öklömet – Interjú Jeremy Thomas producerrel
Korunk legnemzetközibb és legrangosabb indie producere. Terebélyes és öntörvényű, mint egy török pasa. A gyomránál csak a filmjeit szereti jobban. Világéletében saját szabályai szerint üzletelt, ennek ellenére (vagy talán épp ezért!) példátlanul gazdag és színvonalas filmográfiát halmozott fel. A 60 éves, Oscar-díjas brit producer a Thesszaloniki Filmfesztiválon kapott Arany Alexander-díjat életművéért.