Ezt írtuk a filmről:

Az ízlés filmológiája – Jegyzetek a kulinária és a film kapcsolatáról

Az ízlelés és a szaglás – bár mellékérzetnek számít – a vizualitással közvetlen érzéki hatásokat fejez ki. Hasonló azonosulás fedezhető fel a pornográfiában is – nem véletlenül. A különbség leginkább ott ragadható meg, hogy a pornó kizárja az emberi létezés társadalmi, pszichológiai dimenzióit, míg a kulináris érzéki hatása (akár dramaturgiai funkcióival) „felruházhatja” ezekkel a „szereplőt”. „Az ember nem abból él, amit megeszik [...], hanem abból, amit megemészt” – írja a neves 19. századi gasztroesztéta, Brillat-Savarin. A film pedig kihasználja, hogy az ételből kibontsa ezt az érzetet és a gondolatot.

Hollywood arcai – Európai rendezők Hollywoodról

„Hollywood adja a világ filmtermésének nagyobbik hányadát, melynek túlnyomó többsége a serdülő és fiatal korosztály számára készül. A látszólag megújult Hollywood a szex-erőszak retorikája és az alkalmi különcködés mögött, elbeszélésmódjában és erkölcsi értékeit tekintve meglehetősen konvencionális.”¹ A hollywoodi filmet máig az egyszerű, pergő cselekményvezetés, optimista hangvétel és happy end, valamint a kidolgozott, de ugyanakkor kiszámítható képi világ jellemzi.

Városfeeling, tömörítve

Milyen városok tűnnek fel napjaink tömegfilm-térképén? Az amerikai kisváros, a távol-keleti high-tech metropolis, vagy inkább Berlin, Firenze és London?

Egy moziképész monológja – Szonda Szabolcs mozija

Azt hiszem, türelmetlenné váltam. Bő húsz éve vagyok ebben a szakmában, néztem eleget a vetítővásznat, láttam jót, rosszat, szépet, elborzasztót egyaránt, egy kicsit összegyűlt. Most igazándiból azt szeretném megszemlélni, ahogyan filmet nézek. Nem edtévé és trumansó, hanem csak az arc, ahogyan rezdül a filmben futó képek hatására, ahogyan táncol rajta fény és árnyék, váltják egymást a kinti és benti összevillanások. Így talán jobban megérteném a folyton változó ráfigyelést. Mert volt nekem is rajongó korszakom.

(Láz)álom luxuskivitelben – Sam Mendes: American Beauty / Amerikai szépség, 1999

A neves brit színházrendező, Sam Mendes első nagyjátékfilmje, az Amerikai szépség 2000-ben az Akadémia legfontosabb díjait söpörte be – köztük a legjobb filmnek, a legjobb rendezőnek és a legjobb férfi főszereplőnek járó kitüntetést –, pedig olyan vetélytársai akadtak, mint a Halálsoron vagy a Hatodik érzék.

A személyes tárgyilagosság művészete – Román újságírók a filmkritikáról

Vezető napi-, heti- és havilapokban publikáló román szerzők, újságírók, a főváros tizenegy legfoglalkoztatottabb kritikusa, krónikása válaszolt írásban az Observator cultural körkérdéseire, megrajzolva a román filmkritika jelenlegi helyzetének térképét. A bukaresti kulturális hetilap szerkesztői Merre tartasz, filmkritika? cím alatt, a 2000. augusztus 22-28-i számban foglalták össze a válaszokat. A Filmtett ezekből a kérdésekből és válaszokból közöl válogatást.

Hollywoodi szépség – Sam Mendes: American Beauty / Amerikai szépség

Nyugatibb tájakon a szakmai berkekben osztatlan sikernek örvendett Lester Burnham, az egykori flower-power lázadó, beérni és beérkezni képtelen, jóléti vegetálásba csüggedt reklámszakember története nyugatibb tájakon osztatlan sikernek örvendett szakmai berkekben. A közönségsiker mifelénk sem maradt el, a kritikai fogadtatás azonban meglehetősen vegyes lett. Olykor legiccsezi, leantifeministázza, de többnyire „európai ízléshez idomított hollywoodi termék”-nek minősíti, a „kellemes időtöltésre” szánt filmek kategóriájába utalja, amelyben hol „jó a szövegkönyv, de...” , hol pedig „a szövegkönyvet megmenti a lírai fényképezés”.