A pénz
Történet
Dosztojevszki munkásságával folytatott kalandja után, utolsó filmjében Robert Bresson Tolsztoj novelláját használta alapul. "A pénzt" Cannesban a zsűri Nagy Díjjal jutalmazta. A film főhőse Yvon, a szerény olajszállító, akinek egy nap hamís pénzzel fizetnek. Ő ezzel a bárban felgyülemlett adósságát szeretné rendezni, de lebukik. A férfi elvesziti munkáját és szabadságát, családja pedig elhagyja. A kegyetlen sors miatt agyongyötört, keserű és frusztrált Yvon haragját a világ és önmaga ellen fordítja.
Ezt írtuk a filmről:
Fókuszban a hangok – X. Laterna Magica Konferencia – Hang és kép. Pécs, 2003. szeptember 15–17.
A tizedik kiadásához érkezett pécsi filmtudományi konferenciának ezúttal is a Domini-kánus Ház, a villányi borospince és a Kalamáris étterem alkották a térbeli paramétereit. Az elhangzottak tematikája és információértéke azonban ennél jóval tágabbra szabta a kontextust.
Minimál karnevál – Maszk, masinéria és filmszínészet
Hiába volt a fiatal filmművészetben is kulcsszerepe a színészetnek, a 20. századi színházi változások nagy része egyáltalán nem érintette vagy termékenyítette meg a színháztól egyre inkább eltávolodó mozgóképet, mely más utakon jut el a lélektani realizmus tagadásáig Kulesov és Bresson finommechanikájában, modelljeiben és anti-pszichologizmusában.
Golgota keresztek nélkül – Robert Bresson-portré 2.
Az érett Bresson szerint ugyanúgy lehet bűnbe esni, ahogy kegyelmet elnyerni: tudva és akarva. Janzenista szemlélete és Pascal filozófiája alapján az embert köztes lénynek tartja, aki félig angyal, félig állat. A 60-as évek második felétől elkezdve azonban csalódottság lesz úrrá rajta: „modelljei” a kegyelem angyali világától eljutnak a „tudva és akarva” nélküli állati sorba.