A magyar buletin
Történet
Ezelőtt csak egyszer, és akkor is csak átutazóban jártam Erdélyben (irány a bolgár tenger!). Már ez is elég ok lehet némi szégyenkezésre, de ami az utóbbi években már kifejezetten zavart, hogy az akkori idők egyik leghangosabb belpolitikai ügyéhez, a státusztörvényhez, és az ezzel együtt járó magyar igazolványhoz való viszonyom meglehetősen tisztázatlan volt. Miután az ügy már-már nemzeti identitásunk fokmérőjévé vált, megérett rá, hogy témává emeljem. 2002 nyarán két társammal és egy kamerával ez ügyben kétszer egy hetet Erdélyben töltöttünk, ezt követően a leforgatott mintegy 20 órás anyagot 64 percre sűrítettük. Ha más haszna nem is volt az útnak, egy biztosan: már nem vagyok zavarbahozható! Embereket látok, akikkel megismerkedtünk, akik így olyanokká váltak, mint bármelyik más ismerős, olyanokká, akikről ezek után határozottan és nyugodt szívvel azt gondolhatok már, amit csak akarok. A buletin egyébként a román nyelvben személyi igazolványt és jelentést jelent.
Ezt írtuk a filmről:
Groteszk vadkeleti szafari – Ferenczi Gábor: A magyar buletin
Ferenczi Gábor A magyar buletin című dokumentumfilmje alműfaját tekintve útifilm. (Nem én találtam ki, ez áll a főcím alatt.) Nos, utánanéztem a dolognak. A Film- és médiafogalmak kisszótára nem beszél ilyesmiről (talán majd a Nagy), egyéb szakszótárak sem segítettek, ezért aztán végül a Magyar Értelmezőhöz fordultam, ám ott is megállt a tudomány, körülbelül az útifűnél.