Szindbád

Szindbád a szépséget a természet változásaiban, a szerelemben és nem utolsósorban a kulináris élvezetekben véli megtalálni. Gondolataiban életre kelnek emlékei. Megbarnult fényképek, elszáradt virágok, elsárgult szerelmes levelek hozzák elő a múltból a szépasszonyokat, lányokat, a hozzájuk fűződő múló érzéseket s a felejthetetlen húsleves illatát...

Kapcsolódó cikkek:

• Az átutazó – Talán mindenütt voltam – Huszárik Zoltán
• „A répa baba” – Beszélgetés a 85 éves Sára Sándorral
• Az ízlés filmológiája – Jegyzetek a kulinária és a film kapcsolatáról
• Az összművészeti képalkotó – Sára Sándor-portré
• Varietas delectat – Rendezőportrék: Sára Sándor
• Az első magyar „képíró” – Rendezőportrék: Huszárik Zoltán

Egri csillagok

Gárdonyi Géza nagyszabású történelmi regénye kötelező irodalom az általános iskolákban. Ebből a remek regényből készült Várkonyi Zoltán monumentális filmalkotása a kor legnagyobb magyar színészeinek a főszereplésével. 1500-as évek, Magyarország. Portyázó török csapatok dúlják fel az országot, rabolnak, fosztogatnak, rabságba hurcolják a magyarokat. Bornemissza Gergely és Cecey Éva gyerekként kerül Jumurdzs [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Szocialista Hollywood – Várkonyi Zoltán: Egri csillagok (1968)
• Történelem a magyar filmben – Azt mondd meg, Antoine, mi az: Történelem! Valami tantárgy lesz, ha jól emlékezem.
• „Egészen másfajta foglalkozás, mint amilyennek kinéz” – Kemenes Fanni jelmeztervező

Egy magyar nábob

A romantikus történet a reformkorban játszódik. Hőse a különcségeiről híres vagy inkább hírhedt dúsgazdag Kárpáthy János – a magyar nábob –, unokaöccse: a cinikus Abellinó, aki a mérhetetlen vagyon örököse szeretne lenni, s ezért mindenre képes, mert fülig el van adósodva. Mellettük olyan alakok vonulnak fel, mint a gáncsnélküli lovag, Szentirmay Rudolf és a reformkor nagy poitikusa [...]

Kárpáthy Zoltán

Apja halála után Kárpáthy Zoltán Szentirmayék házában nő fel. Szerelmes lesz leányukba, Katinkába, de gyámapja elküldi őt otthonukból 18. születésnapján. E lépésre az a szennyes per készteti, amelyet előbb Kárpáthy Abellinó folytat János úr örökségéért, majd Kőcserepy, aki üzletet lát ebben. Zoltán utóbb rájön: mi készteti nevelőapját erre a megmagyar [...]

Kapcsolódó cikkek:

• A szőkék is szendén kezdték – A 75 éves Halász Judit portréja
• „Egészen másfajta foglalkozás, mint amilyennek kinéz” – Kemenes Fanni jelmeztervező

Lúdas Matyi

A klasszikus mese hőse, Ludas Matyi itt is háromszor veri vissza Döbrögin a rajta esett sérelmet. Ebben a változatban azonban Matyinak segítőtársai is akadnak egy Piros nevű leány, Gergely hajdú és a debreceni tudós professzor személyében.

Kapcsolódó cikkek:

• Lúdas Matyi meséje – Az első színes magyar film restaurálása
• Egy boldogságkutató a diktatúrákban – Rendezőportrék: Ranódy László

Egy pikoló világos

Kincse Marcinak régen tetszik a vele egy házban lakó Cséri Julika, de mielőtt szerelmük kibontakozhatna, a fiút behívják katonának. Juli gyárba kerül dolgozni, ahol rossz társaságba keveredik, gyakran mulat hajnalig, fogynak a "pikoló világosok". Marci egy év után hazalátogat és mélységesen csalódik a lányban, szakít vele. Pedig Juli is szereti a fiút és tőle remélné azt a biztonságot, amely [...]

Kapcsolódó cikk:

• A lírai realizmus mestere – Rendezőportrék: Máriássy Félix