Szabadíts meg a gonosztól

1944 telén a Végvári Tánciskola vendégeit szétzavarja egy légiriadó. Adorján András, a ruhatárosnő fia ellop egy kabátot, hogy eladja és az árából megvásárolja Fussbaum Aranka szolgáltatásait. A ruhatárosnő – hogy becsületét mentse – lányával, Zsuzsival, Svéd Ferivel, a sógorával és a fiával útra kel, hogy a kabátot előkerítse. Miközben megméretkeznek a háború poklában, a [...]

Régi idők focija

A 20-as évek mozi- és focivilágát burleszk-pantomim stílusban megidéző film Budapesten játszódik. Minarik Ede mosodás egyetlen szenvedélye a foci. Csak egyet szeretne elérni életében: hogy a Csabagyöngye SC bejusson az első ligába. Ezért képes feláldozni mindent. A mosodáját, a házasságát, mindent, amije csak van, illetve volt... Sándor Pál remeke a magyar filmtörténet fontos darabja. A film egyik szállóig [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Cselek és gáncsok – Futball a magyar filmművészetben
• A csapatjátékos – Rendezőportrék: Sándor Pál
• „Egészen másfajta foglalkozás, mint amilyennek kinéz” – Kemenes Fanni jelmeztervező

Szerelmesfilm

Jancsi Franciaországba utazik, hogy találkozzon élete nagy szerelmével, Katával, aki már 10 éve külföldön él. Hosszú utazása alatt emlékeiben felidézi kapcsolatuk történetét, és megrohanják újraéledő érzései. Elképzeli a mostani Katát, akit már tíz éve nem látott, a rég várt találkozást. Ám a valóság nem követi a képzeletet. Csodálatos napokat töltenek együtt, de [...]

Kapcsolódó cikkek:

• „Amikor összejön egy jó csapat, nagy öröm a filmkészítés” – Beszélgetés Halász Judittal és Rózsa Jánossal
• Szerelem és vasfüggöny – Szabó István: Szerelmesfilm (1970)
• A szőkék is szendén kezdték – A 75 éves Halász Judit portréja
• A kép kinyílik, a magányos „hős” hirtelen egy lesz a sok közül – Rendezőportrék: Szabó István
• Testek és filmek – Hisztéria és szexualitás Szabó István filmjeiben

Sziget a szárazföldön

Magányos öregasszony, egykori hajóskapitány leánya éldegél a belvárosi bérházban. Kétszobás lakása zsúfolva régi bútorokkal, képekkel, csecsebecsékkel. Féltő gonddal őrzi emléktárgyait, mert az emberekhez való bátortalan, kudarcokkal végződő közeledései után ezek jelentik számára az egyetlen kötődést az élethez. A házmesterné tanácsára és többszöri sürgetésére cserére hirdeti [...]

Kapcsolódó cikk:

• „Mondom, ami van vagy volt” – Beszélgetés Elek Judit filmrendezővel