Kovács András 1925. június 20-án született a Kolozs megyei Kidében. A kolozsvári Bolyai Egyetemen és a budapesti Pázmány Péter Egyetem bölcsészkarán tanult pszichológiát, szociológiát és esztétikát. 1946-ban felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakára, ahol 1950-ben diplomázott. Ekkor került a MAFILM-hez, ahol 1951-ig dramaturgként, majd 1951 és 1957 között a filmvállalat dramaturgiai osztályának vezetőjeként dolgozott. 1952-től 1954-ig a főiskolán filmrendezést tanított. 1957-ben lemondott a vezetésről, dramaturg és rendezőasszisztens volt többek között Keleti Márton filmjeinél.
Rendezői pályafutása 1960-ban kezdődött a Zápor című filmjével. Ezt követte 1960-ban egy irodalmi adaptáció: a Pesti háztetők Cseres Tibor és Galambos Lajos írásai alapján készült. Igazán ismertté az 1964-ben bemutatott, nagy társadalmi visszhangot kiváltó Nehéz emberek című filmdráma tette, amelyben a társadalmilag hasznos, mégis elfekvő újítások sajnálatos sorsát, a érdekes egyéniségű feltalálókat mutatott be.
A 90-es években számos dokumentumfilmet készített a televízió számára. Műveit a Magyar Filmszemle több kiadásán is kitüntették műveit, a fődíjat három alkalommal nyerte el. Szervezőként, filmpolitikusként és rendezőként, valamint elméleti szakíróként is több figyelemre méltó tanulmányt publikált.
Kovács András 1981 és 1986 között a Filmművészeti Szövetség elnöke volt, 1988-ban a Károlyi Mihály Társaság alelnökévé választották. 1996 és 1998 között az MTV Közalapítvány kuratóriumának volt az elnöke.
