Filmregény – Három nővér

Fekete-fehér, 273 perc, 1978

Nemzetközi cím

Rendező

Dárday István

Forgatókönyvíró

Dárday István, Szalai Györgyi

Szereplők

Himmer Márta, Bodnár Eszter, Szakács Zsuzsa, Dézsi Imre, Dézsi Imréné

Operatőr

Koltai Lajos, Pap Ferenc

Zene

Holló József

Gyártó

Budapest Filmstúdió

Történet

A "Budapesti Iskola" szimbólumává nőtt ez a három nővér életét a maga eszköztelen szürke eseményfolyamában bemutató, civil szereplőkkel eljátszatott dokumentum-játékfilm. A Magyar lányok egy pesti bérház kis lakásában élnek szüleikkel. A film elején megfogalmazzák vágyálmaikat a jövőről, üvegfalú szobáról, jól kereső férjről, zöldövezeti lakásról, kutyáról, utazásról, mosolygós gyerekekről, társasági életről. A valóság illúzióját keltő kamera nyomon követi életük két-két évét. Látszólag Áginak, a középsőnek sikerülnek leginkább a tervei. Közgazdásznak készül, filozófiai kérdések érdeklik, de társkapcsolatának kudarca, elvetetett gyermeke rádöbbenti, mennyire életidegen volt szemlélete. Elkezd szociografikus riportokat készíteni. Mari, a legkisebb adminisztrátor. Ő, aki költői szerelemről ábrándozott, villámgyorsan beleugrik egy házasságba, miközben szeretőt tart és újságírói ambícióit is alábbadja. Zsuzsa textiltervező, aki a magánéletében és hivatásában egyaránt szerencsétlennek érzi magát. Egyszer csak öngyilkosságot kísérel meg. Betegágyánál találkoznak a testvérek, hogy egy nagy beszélgetés után egymás tapasztalataitól bölcsebben és előrelátóbban folytassák életüket.

Videó, előzetes, trailer

Jobb ha tudod: a Filmtett nem videómegosztó, videóletöltő vagy torrentoldal, az oldalon általában a filmek előzetesei nézhetőek meg, nem a teljes film!

Ezt írtuk a filmről:

Erózió – Dárday István–Szalai Györgyi: Filmregény – Három nővér (1977)

A leghosszabb magyar film jelzőjével Tarr Béla Sátántangója büszkélkedhet. De kevesen tudják, hogy Tarr a dobogó második (sokáig vezető) helyét elfoglaló, négy és fél órás Filmregénynek a rendezőasszisztense volt, míg állandó alkotótársa, Hranitzky Ágnes a vágója. De vajon mennyire nézhető a Filmregény? Mit adhat manapság a Budapesti Iskola improvizált, beszélő fejes doku-játékfilmje? Aki beleveti magát, nehéz filmet kap, de cserébe hitelesen átélheti a pangás éveinek (1964-1982) legkisebb rezdüléseit is. A Filmregény ugyanis igazi történelmi forrás, a ’70-es évek elbeszélése.

Kritika, 2020. április 11. – írta Ritter György

Olvasd tovább

A látszat, ha szemből – Tarr Béla-olvasat 1.

Tarr Béláról írni hálás, egyben nehéz feladat is. A filmes esszéisták másfél évtizede fogják kezükben, értelmezik a Tarr-oeuvre darabjait, minden rezdülésére figyelve, értelmezve. Ebből a szempontból nehéz az összegzés. Az idén díjeső közepette visszavonult direktor (állítólag) lezárult életműve adja az apropót a pillanatnyilag legismertebb magyar rendező filmjeinek áttekintéséhez.

Tanulmány, 2011. december 14. – írta Ritter György

Olvasd tovább