Filmregény – Három nővér
Történet
A "Budapesti Iskola" szimbólumává nőtt ez a három nővér életét a maga eszköztelen szürke eseményfolyamában bemutató, civil szereplőkkel eljátszatott dokumentum-játékfilm. A Magyar lányok egy pesti bérház kis lakásában élnek szüleikkel. A film elején megfogalmazzák vágyálmaikat a jövőről, üvegfalú szobáról, jól kereső férjről, zöldövezeti lakásról, kutyáról, utazásról, mosolygós gyerekekről, társasági életről. A valóság illúzióját keltő kamera nyomon követi életük két-két évét. Látszólag Áginak, a középsőnek sikerülnek leginkább a tervei. Közgazdásznak készül, filozófiai kérdések érdeklik, de társkapcsolatának kudarca, elvetetett gyermeke rádöbbenti, mennyire életidegen volt szemlélete. Elkezd szociografikus riportokat készíteni. Mari, a legkisebb adminisztrátor. Ő, aki költői szerelemről ábrándozott, villámgyorsan beleugrik egy házasságba, miközben szeretőt tart és újságírói ambícióit is alábbadja. Zsuzsa textiltervező, aki a magánéletében és hivatásában egyaránt szerencsétlennek érzi magát. Egyszer csak öngyilkosságot kísérel meg. Betegágyánál találkoznak a testvérek, hogy egy nagy beszélgetés után egymás tapasztalataitól bölcsebben és előrelátóbban folytassák életüket.
Videó, előzetes, trailer
Jobb ha tudod: a Filmtett nem videómegosztó, videóletöltő vagy torrentoldal, az oldalon általában a filmek előzetesei nézhetőek meg, nem a teljes film!Ezt írtuk a filmről:
Erózió – Dárday István–Szalai Györgyi: Filmregény – Három nővér (1977)
A leghosszabb magyar film jelzőjével Tarr Béla Sátántangója büszkélkedhet. De kevesen tudják, hogy Tarr a dobogó második (sokáig vezető) helyét elfoglaló, négy és fél órás Filmregénynek a rendezőasszisztense volt, míg állandó alkotótársa, Hranitzky Ágnes a vágója. De vajon mennyire nézhető a Filmregény? Mit adhat manapság a Budapesti Iskola improvizált, beszélő fejes doku-játékfilmje? Aki beleveti magát, nehéz filmet kap, de cserébe hitelesen átélheti a pangás éveinek (1964-1982) legkisebb rezdüléseit is. A Filmregény ugyanis igazi történelmi forrás, a ’70-es évek elbeszélése.
A látszat, ha szemből – Tarr Béla-olvasat 1.
Tarr Béláról írni hálás, egyben nehéz feladat is. A filmes esszéisták másfél évtizede fogják kezükben, értelmezik a Tarr-oeuvre darabjait, minden rezdülésére figyelve, értelmezve. Ebből a szempontból nehéz az összegzés. Az idén díjeső közepette visszavonult direktor (állítólag) lezárult életműve adja az apropót a pillanatnyilag legismertebb magyar rendező filmjeinek áttekintéséhez.