Káosz
Történet
Hidetora fejedelem átadja birodalmának irányítását legidősebb fiának, Tarónak. Szaburu, a legkisebb fiú nem helyesli apja döntését, mert mindkét bátyját túlságosan hatalomszeretőnek ismeri, s emiatt egyiküket sem érzi alkalmasnak egy egységes állam vezetésére. Az atya ezért Szaburu ellen fordul, de hamarosan kénytelen lesz belátni, hogy "lázadó fiának" igaza volt... A filmben Kuroszava Akira Shakespeare Lear király című művét meséli el, a történetet a XVI. századi Japánba helyezve át.
Videó, előzetes, trailer
Jobb ha tudod: a Filmtett nem videómegosztó, videóletöltő vagy torrentoldal, az oldalon általában a filmek előzetesei nézhetőek meg, nem a teljes film!Ezt írtuk a filmről:
Szeretve gyűlölni – Testvérek a filmvásznon
Tanulmánysorozatot indítunk, amelyben az emberi/családi viszonyok és kötelékek különböző formáinak filmes előfordulásait vizsgáljuk. Íme, így néznek ki a testvérkapcsolatok a filmvásznon.
„Egy ínyenc nem lehet válogatós!” – Látványfilmek maratonja, Kolozsvár – Tranzit Ház, 2003. október 24.
A Transindex internetes portál Látványfilmek maratonja címen 24 órás filmvetítéssel lepte meg Kolozsvár filmkedvelő közönségét: négy tömbben összesen 12 film került terítékre. A szervezők nem hirdették túl az eseményt, emiatt nem volt akkora tolongás a Tranzit Házban, mint márciusban a Bizarr filmek maratonján.
A szellemi és lelki erő hanyatlásának (kór)képei – Az őrület fokozatai Akira Kuroszava filmjeiben
Kuroszava filmjei esetében a hibátlan technikai kivitelezés, az egyéni stílussá szűrt japán civilizációs elemek csak egy paradoxon egyik oldalát képviselik. A háború, a kegyetlenség, a rivalizálás dramaturgiájának realisztikus bemutatásával egyidejű az emberi értékek felmutatása, a japán rendező filmjei kapcsán oly sokat emlegetett humanizmus. Sőt, inkább azt mondhatjuk, hogy sokkal fontosabb ezekben a filmekben az, ahogyan a szörnyű események visszhangra találnak a karakterekben és visszatükröződnek az arcokon.
Könyv és film között – Adalékok az adaptációk elméletéhez
A film önálló művészet voltának elismerése, úgy tűnik, korántsem oldotta meg a társművészetekhez és legfőképpen az irodalomhoz fűződő ellentmondásos viszonyának problémáját. Borisz Eichenbaum Irodalom és film című írásában a film autonómiáját hangsúlyozandó még a film „tiszteletreméltó ágyasának” nevezte az irodalmat. Mára ez a viszony módosulni látszik, ugyanis gyakori az a nézet, mely szerint a film vált az irodalom „kitartottjává”, nemcsak az előbbi témáinak újra- és újrafeldolgozásával, hanem az irodalmiasság különböző jegyeinek (műfaji, stílusbeli vonások) bevételbeli szempontokat érvényesítő tudatos fel- és kihasználásával.
A tennó* – Kuroszava Akira-portré 2.
Kuroszava A vihar kapujában sikere után érte el karrierjének csúcsát. Megbecsülése miatt a japán film tennójának, császárának nevezték Nipponon belül és kívül. Az ötvenes-hatvanas években övé volt hazája filmművészetének trónja, ám csakúgy, mint a japán uralkodóé a 12. század végén, Kuroszava méltósága is névlegessé vált. Mégis bizonytalan, utolsó korszakaiban forgatta legmélyebb és leglátványosabb remekműveit.