Alig tíz éves nemzetközi filmzenei karrierje során az izlandi születésű Jóhann Jóhansson gyorsan aláhulló, mégis ragyogó üstökösként jelent meg a műfaj egén. Karrierje során kétszer jelölték Oscar-díjra A mindenség elmélete, valamint a Sicario – A bérgyilkos zenéje miatt, a 2010-es évek végén azonban egy sorozatos mélyrepülés, illetve több nagyszabású projekt párhuzamos elvesztése közvetetten a halálához vezetett.
John Carpenter zeneszerzőként tér vissza a Halloween-sorozatba: ő szerzi a David Gordon Green rendezésében készülő új rész zenéjét, ahogy azt az eredeti, általa rendezett 1978-as A rémület éjszakája (Halloween) esetében is tette.
Életének 65. évében, hétfőn elhunyt Melis László Erkel Ferenc-díjas hegedűművész, zeneszerző. Ő komponálta Nemes Jeles László Oscar-díjat nyert Saul fia című filmjének zenéjét, haláláig a rendező új, Sunset című filmjének zenéjén dolgozott.
„A Cinecittà előtt észrevettem egy vicces kis embert aki a rossz helyen várakozott a villamosra. Szétszórtan hederített az egészre. Olyan érzésem volt hogy… vele kell várnom… biztos voltam benne, hogy a villamos megáll a szokásos helyén és futnunk kéne utána, és egyaránt biztos voltam benne, hogy megáll ott is, ahol mi várakoztunk… A legnagyobb meglepetésemre a villamos pont előttünk állt meg.” Federico Fellini így emlékezett első, még véletlen találkozására Nino Rotával. Az idén 105 éve született zeneszerző leginkább Fellini zeneszerzőjeként ismert, de hozzá kötődik A keresztapa legendás – és meglepő botrányt kavaró – zenéje is.
A beskatulyázás olyan jelenség, melytől mindenki tart a filmművészetben a legnagyobb sztároktól kezdve az egyszerű filmzeneszerzőkig. Egy-egy életen át meghatározó szerep akár karrierje végéig kényszerpályára állíthat egy alkotót – Lugosi Béla például mindig Drakula maradt a közönség szemében, Carrie Fisher örökké Leia hercegnő lesz –, és ezekből a skatulyákból a legkiválóbb alakításokkal sem lehet kitörni.
John Williams talán az egyik legismertebb élő ember a Föld bolygón. Műveinek egy részét ugyanis még azok is ismerik, akik soha életükben nem hallották a nevét, de volt valaha polifonikus csengőhang a telefonjukon. A cápa filmzenéjének fő témája vagy a Birodalmi induló taktusai a Csillagok háborúja-sorozatból ugyanis úgy vesznek körül minket, mint a wi-fi vagy a szmog.
Egy olyan területet leltározunk fel az alábbiakban, amely épp annyira csodálatos, amennyire ismeretlen: a román filmzenéről lesz szó. Egy felfedezetlen kontinensről fogunk beszélni. A térképét olyan megjegyzésekkel telezsúfoljuk tele, mint a hic sunt leones, de győzelmi zászlók és csúcshódítások is lesznek rajta szép számmal. A román filmeket életre keltő zeneművek színvonala gyakran meghaladja a hozzájuk tartozó filmekét, s a tény, hogy a zeneszerzők sokszor modernebbnek bizonyulnak, mint a filmjeik vagy az általuk „kiszolgált” rendezők, nem véletlen, hanem inkább szabályok eredménye.
Mi köze a technónak Hans Zimmer filmzenéihez? Mi lehet Morricone titka? És hova tűntek a mesékből a dallamos főcímzenék? Az Oscar-jelölt Maestro, a Hajnali láz és a felújított Kertész Mihály-némafilm, A tolonc filmzenéjét szerző Pacsay Attilával beszélgettünk.